77258. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő, különösen bányákban való használatra

csavar bármely ismert módon lehetnek kiképezve. A vízszintes skálaiven továbbá kis (o) furat van kiképezve, mely egy függélyes és kellően kifeszítendő kötél átbocsátására szolgál. A készüléknek ezen kötélen való megerősítésére a (t) csavar van alkalmazva. A két egymással megegyező függélyes skálaív (3. és 4. ábrák) (G) kapaszkodókkal vannak ellátva a készüléknek a kitűzésre szolgáló kötelekre való fölfüggesztése céljából. A függélyes skálaív a helytálló (1) részből és a mozgatható (1') részből áll, mely az (nl

) nóniuszt és az (1') kar-, ról levehető, ezen kar hosszában járatható és azon a (T) csavar segélyével rögzíthető (M) tolókát hordja. A mozgatható (D rész az (Ol

) tengely körül forgatható és az (1) helytálló részen a (Pl

) szorítócsavar segélyével rögzíthető. Az 0') rész lassú mozgásait a (C) állítócsavar segélyével idézhetjük elő. Az (M) tolóka az (a) nikróméter-csavarral van ellátva, mely a készüléknek a nivelláláshoz szükséges csekély mozgásait teszi lehetővé. Az (r) és (rl

) lyukak átmérői és a vízszintes skálaív, illetve az ehhez tartozó nóniusznak a leolvasásra szolgáló vonalai közötti, föltüntetett (d) távolság megegyezik a függélyes skálaív (G) kapaszkodójának tengelye és az ezen skálaív mozgatható (1') részének tengelye közötti távolsággal, (d) (4. ábra). A (G) kapaszkodónak (1) szöge igen tompa, hogy a vonatkozó leolvasási hibát, melyről később lesz szó, ismét kiegyenlítsük. A készülék használata a következő: A folyosók oldalfalaiba (E, E' és E") falhorgokat verünk be. Ezek között kifeszített köteleket erősítünk meg (E-től E'-ig és E-től E"-ig) oly módon, mintha fölfüggesztett kompasszal kellene dolgoznunk. A függőónnal megállapítjuk az (E) horgon átmenő függélyesnek a folyosó talajával való döfési pontját és az ekként megállapított ponton további (e) horgot verünk be. A (c) kötél egyik végének az (E) horgon való megerősítése után a kötél másik végét a vízszintes skálaív (o) furatán átfűzzük és a kötelet az (e) horgon akként erősítjük meg, hogy az jól megfeszüljön. Ezt megelőzőleg már összeállítandó a készülék, mimellett kz (M) tolókát a függélyes skálaívek (D karjaiból kihúzzuk, az (M) tolókák <V) rúdjait a vízszintes skálaív (r és r') lyukaiba beillesztjük és azután az (1') karokat a tolókákba betoljuk; a tolókákat a hozzájuk tartozó csavarokkal rögzítjük. A két függélyes skálaív (G) kapaszkodói a (c') és (c") kötelekre függesztendők föl, miután a (P és P') szorítócsavarokat a vízszintes és függélyes skálaíveken oldottuk. Már most a vízszintes skálaívet a (c) kötél és az (1') karok mentén eltoljuk, mimellett a (T és t) csavarokat a két vízszintmérő mutatta vízszintes helyzet elérése után meghúzzuk és aztán az (a) állítóosavarok segélyével a pontos beállítást foganatosítjuk. Ezután meghúzuk a (P és P\) szorítócsavarokat és a beállítócsavarok forgatása útján előidézzük azt, hogy a (c' és c") kötelek pontosan a (G) kapaszkodók szögeinek csúcsába jussanak. A leolvasásnak már most csak a nóniusz segélyével kell történnie; a vízszintes szöget az (L) skálaíven, a függélyes szögeket pedig az (1) skálaiveken kézilencse segélyével olvassuk le. Az előbb említett szög az (E-nél) a (c' és c") kötelek alkotta szögnek vízszintes vetülete, míg a függélyes szögek a (c' és c") köteleknek a vízszintes vonalhoz viszo< nyitott irányai közti különbségeket mutatják. Ezután lemérjük a (c' és c") hoszszakat, valamint az (E' és E") és az esetleges további falhorgoknak a folyosók talaja fölötti magasságát és az eljárást a szükséges számú pontokra (El

, E" . . J vonatkozólag megismételjük. Ilyen módon megkapjuk az összes pontos adatokat a munkaterv kidolgozására és a nivókülönbségek meghatározására. A készülékekkel foganatosított eljá-