77255. lajstromszámú szabadalom • Kaliberen aluli lövedék közvetlenül csatlakozó vagy tetszés szerint hozzákapcsolt fémfől való lövedékanyaghüvellyel

— 3 -tekbe. A vájatokat előnyösen úgy képez­zük ki, hogy egyrészt ne fejthessenek ki a lövelőanyagkamrában föllépő nyomás­sal szemben oly nagy ellenállást, mint a hüvelyfal egyéb részei, másrészt azon­ban elég szilárdak legyenek hozzá, hogy a hüvely el ne szakadjon. Annak követ­keztében, hogy a hüvely csupán ezeken a helyeken vezetődik szorosan, az amúgy is csekély súrlódás még jobban lecsökken. Ha a (b) hüvelyt, amint áz az ábrákban föl van tüntetve, külön darabból erősít­jük hozzá az (a) lövedékhez, akkor a hüvely a lövedékkel érintkező oldalán, célszerűen fenék gyanánt kiképzett erősí­tést nyert. A hüvely ezen kiképzése folytán elhárul annak veszélye, hogy a lövedék a magas gáznyomás robbantó erejének hatása alatt elszakadjon a hü­velytől. A találmány semmikép sem merül ki az eddig részletesen leirt kiviteli alakok­ban, hanem kiterjed különböző módosí­tásokra- így pl. ahelyett hogy a hüvely riígózó peremét használnék az elsütő­szög üllője gyanánt, a lövedék és a hü­vely közötti összeköttetés tetszés! sze­rint lehet meghosszabbítva a lövelő­anyagkamrába és ez a szerv szolgálhat az elsütőszögnek üllője gyanánt. Ilyen kiviteli alak látható a 3. ábrából. Itt a lö­vedéket a hüvellyel összekötő (c) csap­szögnek egy alulsó (g) toldata van, s en­nek alja van (h) üllő gyanánt kiképezve, amire rávág az elsütőszög. Ezt az egyúttal üllő gyanánt is szolgáló összekötő darabot célszerűen annak biz­tosítására is fölhasználhatjuk, hogy a lö­velőanyaghüvely el ne váljék a lövedék­től. A 4. ábra pl. olyan kiviteli alakot tün­tet föl, amelynél az összekötőcsapszög­nek négyszögletes nyúlványa van, amely a hüvely megfelelő mélyedésébe illik és azáltal meggátolja, hogy az (a) és (b) ré­szek elváljanak egymástól. Szabadalmi igényeli. 1. Kaliberen aluli lövedék közvetlen hoz­zácsatlakozó, ill. tetszés szerinti mó­don hozzákapcsolt,' fémből való löve­lőanyaghüvellyel, jellemezve azáltal, hogy a lövedéknek és a hüvelynek mindvégig annyival kisebb átmérője van, mint a csőfurat, hogy a lövedék könnyen (szívást előidézve) bevezet­hető a csőbe, mimellett a lövedékneK a csőben való központos elhelyezke­dését a hüvelynek önmagában véve ismeretes kiperemezése biztosítja. 2. Az 1. igénypontban védett lövedék egy kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy a hüvely, ami tüzeléskor a lövedékkel együtt hagyja el a csö­vet, rugózó kitágításával tömör gáz­zárást képez a csőtorkolat felé, egy­ben pedig ellátja a lövedék vezetését* a csőben. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett löve­dék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hüvely a lövedék fenekének közelében erősítéssel van ellátva, oly célból, hogy ezen erősítés megaka­dályozza a lövedék és hüvely szét­válását azalatt, amíg a vezetékek a csőmenetekben képződnek. 4. Az 1—3. igénypontban védett lövedék kiviteli alakja, jellemezve 'azáltal, hogy a lövelőanyaghüvelynek a cső­menetek alját átfödő, a gyújtótöltelék fölvételére alkalmazható, rugalmas pereme tömör gázzárás létesítése céljából mindjárt az elsütéskor neki­feszül a csőfalnak, illetve a cső egy külön vájatának, miközben lannyira fékezi a lövedék kiröppenését, hogy a hüvely kitágulhat és a menetekbe belenyomúlhat. 5. Az 1—4. igénypontban védett lövedék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lövelőanyag hüvelyén helyen­ként tetszés szerint kiképzett gyön­gítések, illetve vájatok vannak oly célból, hogy ezek a hüvelyben föl­lépő gáznyomásra a cső falának és a menetekbe szoruljanak és ezáltal a lövedéknek a csőben való vezetését és tömörítését ellássák. 6. Az —5. igénypontban védett lövedék

Next

/
Oldalképek
Tartalom