77251. lajstromszámú szabadalom • Körforgó égési erőgépek

talpcsapágy támasztja meg. Mindegyik (41) csap végén egy-egy (44) henger van megerősítve, melynek C45) középvonala a megfelelő (41) csap (46) középvonalával bizonyos szöget zár be, míg a f46) kö­zépvonal a (33) tengelyrésszel, mely kö­rül a (37) korong forog, párhuzamos. A (41) csapokban ismert szerkezetű (47) gyújtógyertyák vannak ágyazva. A (36) tengelyrészen a (48) korong van ágyazva, mely a (49) golyós csapágyon szabadon forog. Ezen korongban hat (50) golyós csapágy van elrendezve, melyek mindegyike egy-egy (51) csapot vesz körül. A csapok forgástengelyei a (48) korong forgástengelyével párhuzamosak. A (35) tengelyrész az (52) korongot tartja, mely két (53) golyós csapágyon és az (54) golyós .talpcsapágyon van megtá­masztva. Az (52) korongban hat (55) csap van ágyazva, melyeket az (56) kapcsoló­riidak a megfelelő (51) csapokkal kötnek össze. Az (55) csapokat, egyrészt két (57) golyós csapágy és másrészt az (58) go­lyós talpcsapágy vezeti. Az (55) csapok mindegyikének végén egy-egy rézsútos irányú, hengeralakű (59) dugattyú van megerősítve, mely a megfelelő (44) hen­gerbe hatol. Az (59) dugattyúk a (60) tö­mítőgyűrűkkel vannak ellátva. A (34) tengelyrész turbinát tart, mely két (61) korongból és a közöttük elrendezett, gör­bített (62) lapátból áll (2. ábra). A turbina a (34) tengelyrészen a (63) golyós csap­ágy útján van ágyazva és a (61) koron­gokban hat köralakú (64) furat van kiké­pezve, melyekbe a (44) hengerek beillesz­tetnek. A hengerek (65) karimái lehetővé teszik, hogy a (61) korongnak köralakú (64) nyílásait tökéletesen kitöltsék, habár a koronghoz képest rézsútosan állnak. A (34) tengelyrésznek a (66) karimája van, mely a két (61) korong között lévő hézagot kitöltő (67) gyűrűt tartja. A (67) gyűrű a (68) nyílással van ellátva (2. ábra). Mindegyik (44) hengernek két (69) és (70) nyílása van. Ezen nyílások a (61) ko­.. rongok között fekszenek. A (34) tengely­résznek a (61) korongok között fekvő szakaszában a (71) bebocsátónyílások vannak kiképezve, mely a tengely (72) furatával közlekednek és az üzemanya­got a (44) hengerekbe vezetik. Az 1. ábra fölső részén látható (44) henger a (67) gyűrű (68) nyílása és a (71) nyílások révén a (72) furattal, melyen át az üzemanyag belép, közvetlenül köz­lekedik és a (70) nyílás útján a külső lég­körrel áll összeköttetésben, ugy hogy az előző robbanásból származó égési gázok eltávozhatnak. Ha a (37) és (52) koron­gok forognak, akkor a (44) henger és az (59) dugattyú köralakú pályákon halad­nak, de közös (45) tengelyek körül nem forognak, mert az (56) kapcsolórúd az (59) dugattyú és így a (44) henger ezen mozgását meggátolja. Minthogy a (37) és (52) korongok síkjai egymáshoz képest szög alatt állnak, az elfordulás közben az (59) dugattyú a (44) hengerbe hatolni kényszerül. Ezáltal először is a (69) és (70) nyílások elzáratnak és forgás to­vábbi folyamán a hengerben lévő töltés komprimáltatik. A kompresszió legmaga­sabb fokát akkor éri el, amikor a du­gattyú feneke a henger fenekéhez legkö­zelebb áll (lásd az 1. ábrán föltüntetett alsó hengert). Ebben a helyzetben az ex­plózió bekövetkezik azáltal, hogy a (41) csapba erősített (47) gyújtógyertya áttöl­tést elektromos úton meggyújtja. A gép továbbforgásánál az (59) dugattyú a (44) henger fenekétől eltávolodik. Amikor a dugattyú a (70) nyílást szabaddá teszi, az égési gázok kipuffogása megkezdődik. A gázok nagy nyomással a (61) korongok között fekvő térbe áramlanak és itt a meggörbített (62) lapátokba ütköznek, úgy fíogy a bennük rejlő energia egy ré­szét ezen lapátoknak adják át és ezáltal a gép hajtását elősegítik. Ha a kipuffogás be van fejezve, a (62) szárnyak által ki­fejtett és a gép nagy sebessége által tá­mogatott nagy centrifugális hatás követ­keztében szívóhatás létesül, mely a (44) hengerekben légritkítást idéz elő. Az (59) dugattyú a (69) nyílást a (70) nyílással

Next

/
Oldalképek
Tartalom