77220. lajstromszámú szabadalom • Hengeralakú rudaknak a hengerállvány ki- és belépési kalibere között való megfordítását lehetővé tevő körülvevőszerkezet

jának irányát adja meg. Mivel a kúpalap átmérőjének iránya és nagysága adott, tehát a kúD szerkesztése meg van határozva. A körülvezető horony maga pontosan íélkőralakú és egy kúpaíakú forgástest részét alkotja, mely a kilépési- és belépési kaliber közé van iktatva és a kivezető forgatóperselyhez csatlakozik. A körülvezetendő rúd keresztmetszeti alakjának és a rúdkeresztmeíszetnek <a perselyből való kilépési helyén való liajlásának megfelelő köriilvezetőfölület forgásfelületet képez, mely mentén a rúd körül vezettetik, illetve bevezettetik, következésképpen a kilépési kaliberkeresztmetszet szimmetriatengelyei azon helyzetüket tartják meg, amelyet a kivezető forgatóperselyből való kilépésükkor fölvettek, tehát a rúd elcsavarodása ily módon ki van zárva. A körülvezetőhoronv tehát nemcsak lapos keresztmetszetek hengerelésénél használható, henem az eddig használatos körülvezetésektől eltérően, más keresztmetszeti alakoknál (pl a gyakran előforduló csiicskőkeresztmetszeteknél) is alkalmazható. A hengerlendő rúdnak a kivezető forgatóperselyben való elcsavarási mértékét az a szög állapítja meg, melyet a kúpköpeny második határalkotója, a hengerlendő rúd keresztmetszetének vízszintes tengelyével bezár. Ezek alapján három jellegzetes esetet különböztetünk meg: 1. A középső henger átmérője egyenlő a kaliberkeresztmetszetek középpontjai között mért vízszintes távolsággal vagy 2. kisebb vagy 3. nagyobb, mint ez a távolság. A mellékelt rajzon az 1., 2. és 3. ábrákon a hengerállvány és a körülvezetőszerkezet homloknézete, illetve előlnéw zete és a körülvezetőszerkezetnek az 1. esetnek megfelelő fölülnézete látható, a 4. és 5. ábrák a 2. és 3. esetet vázlatosan tüntetik föl. Az (U) alsó henger és az ÍM) középső henger között az (A) kilépési kaliber van elrendezve, amelyhez a (D) kivezető íorgatópersely csatlakozik, mely egyidejűleg a kilépő hengerlendő rúd horzsolóvasául is szolgál. Ehhez csatlakozik a hengerállványra vagy a hengerek előtt elhelyezett tartóra szerelt (R) körtilvezetőhorony, mely félkőralakú gyürüdarab alakjában van kiképezve és a belesimuló hengerlendő rudat körülvezető részből, valamint fedősávból áll. A körülvezető rész a fedősávra eltávolíthatóan van felerősítve. Ez a körülvezetőhorony az (E) bevezetőperselybe torkol, mely a (B) belépési kaliber előtt van elrendezve. Az (A) és (B) kaliberprofilok középpontjainak összekötővonala kúpfelület alaplapjának átmérőjeként tekintendő, mely kúpfölület htároló alkotóját a belépési kaliber középpontjában az (M) középső henger hossztengelyére emelt merőleges adja. Az (A) kilépési kaliber középpontjának ezen merőlegestől mért vízszintes (a) távolsága vagy egyenlő vagy nagyobb vagy kisebb, mint a középső henger (b) átmérője (lásd a 2.. illetve 4.. illetve 5. ábrákat) és mivel a kúp (a) és ((3) alapszögei minden egyes esetben egymással egyenlők, tehát a kúpköpenynek másik határoló aikotöjia is adott és így a kilépési kaliberprofil helyzete a belépési kaliberprofiljához viszonyítva meg van határozva. Ezen körülvezetőszerkezetnek a jelenlegi, elcsavarófölületekkel ellátott szerkezetekkel szemben a fönt megjelölt hátrányok elkerülése mellett a következő előnyei vannak: A körüvezetőszerkezet lehetővé teszj kemény acélok hengerelését, melyek csak kevéssé hevíthetők föl, tehát keménységük következtében az elcsavarással szemben nagy ellenállást fejtenek ki. Mivel továbbá a körülvezetőhorony forgástest, tehát egyszerű esztergamunkával állitható elő, függetlenül attól, hogy telt gyűrűből készül-e, vagy pedig az öntvényhez szükséges mintát kell előállítani, melynek elkészítése a csavarfölület hiánya következtében egyszerű lesz. A horony körül