77214. lajstromszámú szabadalom • Egyesített gáz- és gőzturbina

módon történik s a robbanógázok az (1) lapátokat érik, amelyek a fúvókaesoportokait gyűrűalakban körülveszik. A lapátok a gyűrűalakú (m) vízkazánon üregesen vannak kiképezve. A fejlődő gőz az (n) dómban gyűl össze. Ebből (o) csöveken az (f) fúvókáskerekekbe vezetődik, amelyek ismert módon gyűrűalakú (.p) gőz,Csatornával vannak ellátva. A (q) fúvókákon kiömlő gőz átáramlik a gőzturbina egymás mögött elrendezett járó-és vezetőkerekein. Az elhasznált gőz a gázturbina ós a gőzturbinák között lévő (r) kamrákba jut, amelyek nyílások révén a tok (s) terével közlekednek. Innen a fáradt gőz (t) csővezeték segítségével elvezethető, ill. elszívható. Erős gőzfejlődés elérése végett a, gyűrűalakú gőzkazán sugárirányban elrendezett (u) tűzesövekkel van ellátva. .A 3. és 4. ábrabeli kiviteli példákban csak az egyik oldalon van a tokban gőzturbina, s a tengely meg van osztva. A két gépet ill. azoknak tengelyeit (k) tengelykapcsoló kötheti egymással össze, ami csak abban a pillanatban történik, amikor már a gázturbina működése folytán elég gőz termelődött a gőzturbina üzembehozatalára. Az utóbbit tehát nem kell hasztalanul vitetni. A gázturbina (1) lapátjai itt oldalt vannak az (m) vízkazánon sugárirányban elrendezve, s ennek megfelelően a (c) tengelyre szerelt forgórész a kazán mellett foglal helyet. A forgórész sugáriránybán elrendezett és (h) fúvókákban végződő (g) csövekből áll, amelyek célszerűen különböző hosszúságúak, hogy a tengelyirányú (v) csövekkel átszelt vízkazán intenziven fű tessék. A 2. ábrából kitűnik, hogy az (1) lapátok közeibe nyíló (v) csövek a gázturbina fáradt gázait az (n) kazánon keresztül vezetik. A kazán másik oldalán kiömlő gázok az (r) térbe jutnak, amelyben a gőz túlhevítésére való (w) kígyócső van elhelyezve. Ez egyfelől az (n) gőzdómmal, másfelől a gőzturbina gyűrűalakú (p) csatornájával közlekedik. A túlhevítő (r) kamrájából a fáradt gázok a tengelyirányú (z) csövekbe jutnak, amelyek a gőzturbinát körülvevő, s a ka zán táplálására való vízzel megtöltött gyűrűalakú térben vannak elrendezve. Végül a fáradt gázok az előmelegítőn alkalmazott csőtoldaton a szabadba ömlenek. Mihelyt a gőz a kellő nyomást elérte, megnyitjuk a gőzszelepet, s a gőzturbina működésbe jut. A gőzturbinával összekapcsolva, evvel együtt dolgozik. Egyidejűleg természetesen a túlhevítő is beállítandó. A gázturbina fáradt gázai ekkor egymásután haladnak át a kazán tűzcsövein s a túlhevítőn, majd az előmelegítőn keresztül, teljesen lehűlve jutnak a szabadba. Ajánlatos, hogy a gázturbina forgó részét vízhűtéssel lássuk el. E célból a (g) csöveket az üreges (3) tengelydarabhoz csatlakozó (2) köpenyekkel burkoljuk. A (3) tengelydarab egyik oldalán a forgó (c) tengellyel szilárd kapcsolatban és zárva van, a másik vége ellenben nyitott és a gép mellett felállított (4) víztartóba nyílik, amelyből forgás közben a, röpítőerő folytán vizet s-zí. A beszívott víz a (2) köpenyek végén levő (5) nyílásokon sugárirányban kiömlik és a gázturbina forgó részének kamrájából a (6) nyíláson lefolyik, ahonnan szivattyú segítségével ismét a (4) víztartóba vezetjük. A hűtővíz tehát állandó körforgást végez. Szabadalmi igények: 1. Egyesített gáz- és gőzturbina, azzal jellemezve, hogy a gázturbina, gőzturbina és gőzkazán közös tokba vannak beépítve olyképen, hogy a kerekek egyazon- tengelyre vannak szerelve, s a kazánt a gázturbina fáradt gázai fűtik. 2. Az 1. alatt védett gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kazán a gázturbinát gyűrűalakban körülveszi és üreges lapátokkal van ellátva, amelyekbe a víz behatol. 3. Az 1> alatt védett gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kazán túlhe-