77186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírsavak, aldehydek és ketonok előállítására

oxydáeió csak igen magas hőfokoknál, t. i. a szénhidrogének részben 200° fölött fekvő forrási hőfokainál volt elérhető. Kzzel szemben ozonizáció és az ozonidok keletkezési állapotukban alkálival való megbontása már szobahőmérsékletnél megy végbe és simán vezet mennyiségi kitermelésben a zsírsavak világos és tiszta sóihoz. A kapott szappanok az előbb kapott aszfaltszerű anyagoktól eltérnek. Az ozon segítségével kapott szappanok ezenkívül csekély formaldehydtar talmuk folytán fertőtlenítő sajátságokkal bírnak, ami az eljárás műszáki értékét még növeli. Tényleg meglepő, hogy maga az ozon még oly vegyi hatószerek jelenlétében is, melyek mint ozont rombolók ismertek, alacsony hőmérséklet mellett a telítetlen szénhidrogének értékes megbontását eszközli. Azt találtuk továbbá, hogy az ozonidoknak ezen módszerek szerint való megbontásánál közömbös oldószerek, mint tétrachlorszénanyag jelenlétében is dolgozhatunk. A reakció meglepő egyértelműsége, mely végtermékkép csak zS'iros aldehydeket, ketonokat és savakat ad, még azt is megengedi, hogy a legkiilönfélébb telítetlen aliphatos széndidrogénolajak ozonidjainak keverékeit bontsuk szét, illetve, hogy ezen szénhidrogének keverékeit vegyi hatószerek jelenlétében ozonidokká és peroxydokká alakítsuk át, melyek keletkezési állapotukban bonlatnak szét. A találmány tárgyát képező eljárás tehát röviden abban áll, hogy bitumenes földtermékeket, főkép barnaszéntermékfcket, kátrányolajat és effélét ozon bevezetésével átalakítunk és a képződő ozoni(lokat vegyi hatószerek segítségével megbontjuk. Az ezen folyamatoknál alkalmazásra kerülő vegyi hatószerek különbözők lehetnek, példaképen említjük a vízgőzt, alkálilúgot és kénsavat. Jelen eljárás szerint zsíros aldehydokat és savakat és pedig főkép a C7—C12 sor homológjait kaphatjuk. Ezenkívül formaldehyd is keletkezik, mint. trioxymetylen könnyen fölfogható, valamint hangyasav is. 1. példa: Barnaszénkátrányból való haliéi gáz olajat telítésig ozonnal kezelünk, amit többnyire, körülbelül 20%-nyi súlynövekedésnél érünk el. Előbb sötét barnásvörös ozon i dókat kapunk, melyek még kettős vegyületeket tartalmaznak. Hoszszabb ideig tartó ozonálás után több telített ozonidot kapunk, melyek világosabb színűek. A meg nem támadott gázolaj leemelése után az ozonid megbontását vízgőz bevezetése által eszközöljük, amihez csak kevés idő kell. Erre alkálilúggal túltelítünk és ismét vízgőzt fúvatunk át, miközban a peroxydok savakká alakíttatnak át. A lúgoldatot vagy közvetlenül párologtatjuk be zsíros szappanok elérése cél jából vagy konyhasóval kisózzuk. A savakat a lúgoldatnak más savakkal való svanyítása által is fölszabadíthatjuk és feszültség alatt álló vízgőzzel kiűzhetjük. A folyós savak frakciónálhatók; gázolajból pl. szabad folyós savakat 80—220° forrási határok között 10—12 min. nyomásnál kapunk. A fölső frakcióból szilárd zsírsavat kaphatunk és pedig 180— 200° között 10—12 mm. nyomásnál. A zsíros aldehydeket a vízgőzpárlatból biszulfittal kiválaszthatjuk. A gázolajnak azonnal, illetve kálilúggal ós biszulfittal való egymás után következő kezeléséből visszamaradó, meg nem támadott olaj 260—330°-nál forr bizonyos nyomás mellett és igen értékes kenőolaj vagy transzformátorolaj. Az ozonid megbontása kénsawal is eszközölhető. Ez esetben is előbb rövid ideig vízgőzzel bontsuk és azután keverés közben a masszához kénsavat adagolunk, majd az aldehydeket vízgőzzel lefúvatjuk. A savanyú maradókból a zsír-