77180. lajstromszámú szabadalom • Üzemi eljárás előszárítással és vízdús égési anyagokkal dolgozó gázfejlesztők számára
Megjelent 1 í>1920. évi szeptember hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77180. szám. IIle. OSZTÁLY. Üzemi eljárás előszárítással és vízdús égési anyagokkal dolgozó gázfejlesztők számára. DN ; ECKHARDT AUGUST FRIEDRICH MÉRNÖK ZWICKAUBAN. A 73674. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918 iebruár hó 27-ike. Elsőbbsége 1916 március hó 3-ika. A jelen találmányt, képező eljárás a 73074 számú törzsszabadalomban védett eljárásnak egy továbbképzési módja. A törzsszabadalom ba.n védett eljárás szerint az elgázosítónak rostéi yához az égési anyagban lévő víznek az elgázosítandó rétegben szükségelt hűtőhatás szerint Szabályozható mennyiségét vezetjük be. Ez akként történik, hogy egy külön tüzelésből kapott égési gázokat az elszárítóba vezetjük, ^melyek ebben az égési anyagot a kívánt mértékben szárítják. A külön tüzelésben fejlesztett hő tehát arra szolgál, hogy az elgázosítandó rétegtől meleget vonjon el. A Mond-féle eljárás szerint foganatosított gázosításnál hasznosnak mutatkozott a rostély alá jutó és égési levegőből és vízgőzből álló keveréket kbl. 200°-ra fölhevíteni. Ezen fölhévítést célszerűen akként foganatosítjuk, hogy az ehhez szükségelt hőmennyiséget is a külön tüzelésből vesszük, még pedig akár az égési gázoknak közvetlen keverésével, akár pedig egy túlhevítőnek közbeiktatásával. Minél erősebb ezen fölhevítés, annál több hőt vezetünk a gázosító rostéi yához. Minél nagyobb mennyiségét a külön tüzelésben fejlesztett hőnek használjuk föl a szárításra, annál hidegebb a gázosítónak üzeme és minél több ílv hőt»használunk a gázosító levegőjének fölhevítésére, annál forróbb lesz a gázosítónak üzeme. Ezáltal a. gázosítónak sokkal messzebl>menő szabályozását érjük el és egyúttal a kezelést is egyszerűsítjük. A külön tüzelést. általában nem kell szabályozni, különösen pedig nem kell a tüzeléshez vezetett gázmennyiséget változtatni, mert elegendő az égési gázokat pl. egy tolónak elállítása révén akként vezetni, hogy azok majd inkább a szárításra, majd pedig inkább a hevítésre szolgálnak. Legvégső esetben az égési gázokat időnként csak szárításra vagy csak hevítésre használhatjuk.
