77167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás s készülék rendeszeres távlati (torzított) átvitelre optikai vagy fényképészeti úton

8 mályos üveg mozgatásával az objektív által vetített képet követnünk kell. 6. Ha most a vetített kép és az előrajzolt kép nem födik egymást, úgy az eredetinek a saját képsíkjában való forgatásával és fő pontjának az optikai rendszer szimmetria-tengelyébe való egyidejű beállításával az eljárást a tökéletes egybeesésig ismételjük. Az eljárás még továbbra is módosul, ha az átvitelnek empirikus úton a beállító adatok ismerete nélkül, az eredeti és az átvitel között négy ismert pont alapján kell történnie. E módosítás, amint a 7—12. ábrából kitűnik, a következőkből áll: 1. Az eredetin a négy ismert (a), (b), (c), (d) pontot, egymással s ugyanúgy egy homályos lemezen a kívánt átvitel korrespondeáló (al), (bl), (cl), (dl) pontjait is egymással összekötjük. 2. Az eredetit akként tesszük képsík jába, hogy a négyszögnek azon sarka, ahol az eredetin lévő szög az átvitelre való tekintettel a legTŐsebben. nagyítva jelentkezik, a két képsík (MM) metsző vonalához a legközelebb (a 7. ábrán) (b), az eredetin a legerősebben kicsinyített szög pedig ettől a metszővonaltól a legtávolabb esisék (a 7. ábrán (d). Az eredetit a kép síkjában ugyanazon szempontok szerint és pedig a két hátralévő szög föllépő kicsinyítésének vagy nagyításának megfelelően forgatjuk el. Ha mind a kettő egyenlő mértékben kisebbedik, úgy az eredetit akként kell elforgatni, hogy a két sarok a két képsík metsző vonalához mintegy pár huzamosan feküdjék. Ugyanezen szempontok szerint tesszük a homályos üveget előrajzolt négy pontjával, az ő képsíkjába. 3. A két képsík közötti szöget akként változtatjuk meg és a homályos lemezt úgy állítjuk be, hogy a homályos lemezen előrajzolt azon- összekötő egyenes, amely a két képsík (MM) metszővonalához közelebb esik, ugyanazon egyenesnek az objektív által vetített képével födje egymást (a 7. ábrán tehát az (a), (b) egyenes az (al) (bl) egyenessel).. Ezen eljárásra, a következő megfontolás mérvadó. A további változásban illetőleg elmozduláskor az átvitelnek ama része, amely a két képsík metsző vonalához a legközelebb esik, a legkevésbbé változik, míg az eredeti helyzetének minden változása a távolabbi részekben a nagyság és az alak tetemesen nagyobb változásával jár. Hogy tehát elejét vegyük annak, hogy az élőrajzolt ábra ós az optikai kép egyéb részeiben ne essenek egybe, amit különben biztosan lehet várni, e célból az eredetinek helyzetét változtathatjuk, anélkül, hogy ezáltal a homályos lemezen a képsíkoknak metszővonalához közelebb eső rész lényegesen megváltoznék. 4. Az előrajzolt ábra, ós az optikai kép közötti pontatlanság elkerülésére az eltérések nemét meg kell vizsgálni és az eredetinek és a két képsíknak megfelelő beállításával az eltéréseket meg kell szüntetni. A 8—12. ábrán állítottuk össze az előforduló jellegzetesebb eltéréseket. A 8. ábrán föltüntetett esetben az eredetit a nyíl irányában kis mértékben el kell forgatni, nevezetesen a (d) pontból a (o) ponton át az (a) pont felé, minthogy áz eredetinek forgási iránya a homályos lemezen az előrajzol ássál összehasonlításban jelentkező forgás irányával szemben a fordított. A 9. ábrában föltüntetett eset az eredetinek az optikai rendszer szimmetriatengelyéhez párhuzamosan a két képsík (M M) metsző vonalának irányában való mozgatását követeli meg. A 10. ábrán föltüntetett esetben az eredetit a szimmétria-tengelyre merőlegesen és pedig akként kell elmozgatni, hogy a (c) pont a szimmetria-tengelytől eltávolodjék. A 11. ábrán föltüntetett eset a két képsík közötti szög csökkentését kívánja meg. A 12. ábra szerint az eredeti képsíkja