77162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés matematikai számítások végzésére

- É -ellenállások után az (i) mérőkészülék áram­körébe még a (h) ellenállás is be van kap­csolva, mely a log. sin 5-nak felel meg, ezért az (i) mérőkészülék a log. FB log. sin S-t jelzi ellenállásegységekben. Ez "az (i) mérőkészülék természetesen célszerűen szin­tén el van látva egy második skálával, me­lyen ennek a log.-nak numerusa közvetlenül leolvasható. Ha a távolság-, vagy ezt és a magasság­mérés helyességét ellenőrizni akarjuk, akkor a (B) ponton fölállított fő- és a (C) ponton lévő segédirányzókészüléken kívül még egy második segédirányzókészüléket állítunk föl pl. az (A) ponton (3. ábra). Ezzel az irányzó­készülékkel, a 2. ábrán látható vázlatnak megfelelően, az általa beállítandó ellenállást összekötjük, és pedig ha a (BF) távolságot kétszer kell mérni, mint a 4. ábrán látható, a (B) pont irányzókészülékével az (a) ellen­állást kötjük össze a (|3c) szögnek és az (al) ellenállást a ([3a) szögnek megfelelően, a (C) pont irányzókészülékével a (b) ellenállást a (y) szögnek és a (c) ellenállást a log. sin y-nak megfelelően, végül az (A) pont irányzó­készülékével'a (bl) ellenállást az (a) szög­nek és a (cl) ellenállást a log. sin a-nak megfelelően. A (g) mérőkészülék ekkor a log. BF kétszeres értékét jelzi, mert ennek a mérőkészüléknek beállítása, a log. BC-f-log. sin y -j- log. sin (y -f- ,üe) -{- log. AB + log |sin. y. — log. sin (a -(- (ia)-nak felel meg. A log. BF tehát egyenlő a (g) mérőkészülék által jelzett ellenállásegységek felével és egy külön skálán célszerűen ennek a log. BF-nek numerusa közvetlenül leolvasható. Hogy ekkor ellenőrzést gyakorolhassunk abban az irányban, hogy mindakét (A) és (C) megfigyelő pontról ugyanaz a tárgy van beirányítva, a 4. ábrán pontosan vonalakkal jelzett (g2, g3) ellenőrző mérőkészülékek van­nak elrendezve, melyeken az (A) és (C) pon­tokon fölállított két segédirányzókészülékkel végzett mérések leolvashatók. Ha ezek a mérések megegyeznek, a mérés helyessége tekintetében nem lehet többé kétség. A logaritmus, ill. a logaritmusok különb­sége szerint változó ellenállások szerkezeti kiképzése olyan, hogy egy szigetelőanyag­ból való tárcsa szélén (a henger alkotója mentén) kontaktusdrótok vannak elrendezve, melyeknek a tárcsa két homloklapjából ki­álló végei 0°-tól 90°-ig tetszőleges közökben pl. 5°-onkint, minden 5—5° log. sin 2, ill. log. cosec.-a szerint kiegyenlített (megsza­bott hosszúságú) ellenállásdrótok segélyével vannak egymással folytatólagosan össze­kötve. A kontaktusdrótokon egy áramleszedő­kefe csúszik. A különböző ellenállások arányos (relatív) változtatása egymással összefüggésben az­által történik, hogy az illető ellenállások az áramkörbe egymásután (seriesben) kapcsol­tatnak. Szabadalmi igények: 1. Eljárás matematikai számítások végzé­sére olyan-kiindulási értékek alapul vé­telével, melyeket mechanikai mérésekkel állapítottunk meg, melynek jellemzője az, hogy a mechanikai mérőműszerek beállító mozgásaival olyan erőket, nyomásokat, elektromos áramokat vagy ellenállásokat stb. kapcsolunk be, melyeknek nagysága közvetlenül vagy közvetve megfelel a beállított kiindulási értékek nagyságának és hogy ezeket az egyes erőket, nyomá­sokat, áramokat, ellenállásokat stb. a te­kintetbejövő kiszámítási képletnek meg­felelően egy vagy több mérőkészülékkel úgy összegezzük, ill. kivonjuk, hogy a számítás eredményét egy mérőkészülék jelzi. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás fogan a tosítására való berendezés tárgyak egy­mástól való távolságának mérésére, mely­nek jellemzője az, hogy egy, azon a pon­ton beállított irányzókészülék, melynek távolsága az illető tárgyaktól mérendő és egy ettől a ponttól ismert távolság­ban lévő ponton fölállított segédirányzó­készülék egy-egy kapcsolható (változtat­ható nagyságú) elektromos ellenállást állít be azok irányvonala és az azokat összekötő egyenes vonal által bezárt szögnek közvetlenül megfelelően, továbbá, hogy ennek a két ellenállásnak egy mérő­műszert tartalmazó elektromos áram­•

Next

/
Oldalképek
Tartalom