77162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés matematikai számítások végzésére

Megjelent 1920. évi szeptember hó I 18-án. magyar királyi szabadalmi hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 77162. szám. VII/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés matematikai számitások végzésére. rühling waldemár mérnök berlinben. A bejelentés napja 1916 julius hó 15-ike. Elsőbbsége 1916 május hó 22-ike. Az ismert mechanikai számológépeken kíyül elektromos úton is végeztek már pl. összeadásokat és kivonásokat úgy, hogy ellenállásfokozatokon, ill. tolókás ellenállásokon, az összeadandó, ill. kivonandó menynyiségeknek megfelelően, egyes ellenállásokat kapcsoltak be, ill. ki és az eredményt egy ellenállásmérőkészüléken föltüntették. Itt természetesen az egyes ellenállások helyes kapcsolásától függ a helyes eredmény, azonkívül ez a számolási módszer csak összeadásokra és kivonásokra alkalmazható. A jelen találmány már most matematikai számítások végzésére való olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, melynek mechanikus méréssel megállapított kiindulási értékek szolgálnak alapul. Az eljárás abban áll, hogy a mechanikus mérőműszerek beállító mozgásai erőket, nyomásokat, elektromos áramokat vagy ellenállásokat stb. iktatnak be, melyeknek nagysága közvetlenül vagy közvetve megfelel a mérőműszerek által megállapított kiindulási értékek nagyságának. Ezeket az egyes erőket, nyomásokat, áramokat, ellenállásokat stb. aszerint, hogy minő képletet kell az illető számításnál alapul venni, egy vagy több mérőkészülék úgy összegezi, ill. kivonja, hogy a számítás eredményét egy mérőkészülék föltűn teti. Előnnyel alkalmazható az eljárás pl. valamely tárgy, pl. templomtoronycsúcs, hegyhát stb. valamely megfigyelő ponttól való távolságának és e pont fölötti magasságának mérésére. Ha pl. arról van szó, hogy egy templomtoronycsúcsának bizonyos megfigyelő ponttól való távolságát állapítsuk meg, ez a jelen eljárás szerint egy háromszög egyik oldalhosszának kiszámításával történik, mely háromszög másik oldalának hossza és ezen oldal két szomszédos szögének nagysága adva van. Tegyük föl, hogy a mellékelt rajz 1. ábráján látható (F) pont távolsága határozandó meg egy a földön tetszőlegesen választott (B) megfigyelő ponttól. A (B) pontban ekkor egy irányzókészüléket, pl. egy távcsövet állítunk föl, egy másik a földön tetszőlegesen választott (C) megfigyelő pontban pedig melynek távolságát a (B) ponttól ismerjük, egy másik (segéd) irányzókészüléket és mindkét irányzókpszüléket beirányítjuk az (F) pontra. A két irányzókészülék most elfoglalt helyzete megadja a (BFC) térbeli háromszög (P) és (y) szögének nagyságát, mely