77145. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs

ezeket a faszegmenseken alkalmas módon j megerősítjük. A faszegmensek harántmetszetét, amint ! a rajzokon látható, akként választjuk meg, hogy azok mindkét oldalán az egész kerületen oldalt kiálló gyűrűalakú toldat keletkezik, amelyet a szükséges súrlódás és tömítés elérése céljából (f) krómbőr­vagy más efféle szalaggal borítunk. (1, 2., 6., 7. és 8. ábrák.) A rugalmas futógyűrűt a két (e, e) ol­dal karima között akként rendezzük el, hogy a külső kerületen elrendezett szög­alakú (d, d) peremek mindkét oldalon az említett súrlódó borítással ellátott fa­gyűrűtoldatok fölé nyúlnak. Az (e, e) ol­dalkarimákat a küllőkoszorún pl. (g) központosító peremek segélyével tarthat­juk és csavarok segélyével rögzíthetjük, amint azt az 1. és 2. ábrák mutatják, vagy pedig oly elrendezést alkalmazunk, mely a rugózást még fokozza., oly módon, hogy az (m) megerősítő orsókat többé nem me­reven, hanem utánengedhetően ágyazzuk a küllőkoszorúban. (3. és 4. ábrák). Ezen célból pl. a rajzon látható módon akként járhatunk el, hogy a küllőkoszorúkban nagyobb furatokat ós ezekben belső fu­rattal ellátott, gumihengereket rende­zünk el. Az oldalkarimák ós a giunmihengerek közzé célszerűen még fiberből vagy más efféléből való (o1 ) tárcsákat helyezünk, nehogy a gumi ledörzsölödjék. A 7. és 8. ábrákon két oly további fog'a­natosítási alak van föltüntetve, amelyek szerint a futógyűrű liármelv kicserélhető »keréktalpon alkalmazható. Itt az (e, e) oldalkarimák nincsenek többé a küllőkoszorúra fölerősítve, ha­nem mint a 7. ábrából látható, a levehető (f) keréktalphoz vannak kötve, oly mó­don, hogy ez a keréktalp pl. az ismeretes ,,Conti" keréktalpakhoz hasonlóan öt ol­dalcsavar megfeszítése, illetve oldása ré­vén a küllőkoszorúra kívül szilárdan föl­erősített, a 8. ábrán eredményvonallal föltüntetett alapkeréktalpra föltolható, illetve arról levehető. Az (e, e) oldalkarimáknak az (f) kerék­talpon való megerősítése pl. a mindkét oldalon kiálló (g, g) peekekre való fölto­lás útján és (h) távol ságbiztosító orsók segélyével történik oly módon, hogy az (i) csavarok (7. ábra) oldása után egy vagy mindkét (e, e) oldalkarima levehető és ekként az (a, b, c) futógyűrű is könv­nyen kicserélhető. A (h) távol ságbiztosító orsók hossza és az (e, e) oldal karimák vastagságát akként szabjuk meg, hogy a gyűrűs ko­rongok mindkét oldalról a fatuskókra könnyen rászoríthatok és az eltolások ré­vén mindig simára és tökéletesen tömí­tővé csiszoltainak. Az ekkor föllépő súr­lódás, mint a kísérletek mutatták, csilla­pítóan hat ós ilven módon minden zörejt is biztosan elkerülünk. Ezenkívül az (e, e) oldalkarimák oldalas rugalmassága révén még igen kívánatos oldalas rúgó­zást is ériink el, mely különösen a kanya­rulatokban való haladás alkalmával igen kedvezően érvényesül. Ezt a legcélszerűb­ben úgy érjük el, hogy az oldalkarimákat kb. 3—5 mm. vastagságú acéllemezből ké­szítjük és alsó részükön, mint a 7. és 8. ábrákon látható, a távolságbiztosító csa­varorsók segélyével egymáshoz csavar­juk. Míg a 7. ábrán látható foganatosítási alak szerint az (a, b, c) rugalmas gyűrű bármily levehető keréktalpon alkalmaz­ható, addig a 8. ábra szerinti foganatosí­tási alaknál a jobboldali gyűrűs korong akként van befelé görbítve, hogy az ek­ként létesülő (f1 ) gyűrűs karima az ered­ményvonallal jelzett alapkeréktalpra köz­vetlenül föltolható és oldalcsavarokkal rögzíthető; az (a, b, c) rugalmas gyűrű eltávolítása céljából ebben az esetben az (i1 ) és (i2 ) csavarokat oldani kell. A kerék működési módja a következő: Ha a mindkét oldalon lévő és az emlí­tett súrlódó sávval ellátott fagyűrű tol­datok külső átmérője pl. 5 mm.-rel kisebb, mint a szögalakú (d) peremek belső át­mérője, úgy a kocsi súlya mindenkor a fölső félkörben függ a futógyűrűkön és

Next

/
Oldalképek
Tartalom