77141. lajstromszámú szabadalom • Zárt fényíves ívlámpa
— 2 -kithaló anélkül, hogy áz ív elaludna, ' föltűnően I hosszú. Ez lehetővé teszi, hogy a lámpát közönséges (kapcsolószerkezetekkel kapcsoljuk ki és - isméi be és ily módon a gyújtás után álkapcsölá- I sokat, pl. "sarkváltást eszközöljünk vagy 'hogy a gyújtáshoz egy vagy két segédelektródát használjunk és az ívet csak a gyújtás megtörténte után kapcsoljuk át a tulaj donképen i elektródákra. Ezen lények, melyek semmi' esetre sémi voltak előre várhatók, a találmány tárgyát képező wolfrauiívlámpa rendkívül egyszerű elrendezését teszik lehetővé. A vákuumában égő wolframizzólámpákkal szemben az új lámpáknak az az előnye van, hogy gazdaságosságai nagyobb, inig az indifferens gáztöltésű félwattos wolfram izzó lámpákhoz képest azért előnyösebb, mert kisebb gyertyafények számára állíttató elő és ezenkívül részben gazdaságosabb is. Az új lámpa a ; szénívlámpáknál is előnyösebb. • öjmenníyiibén ugyanolyan kedvező gazdaságosság mellett sokkal kisebb gyerlyaszámimal készíthető és az elektródák pótlására 1000 órányi, sőt hosszabb égés tartani nál sincs szükség;, iá lámpa egyáltalán ban semmiféle gondozást sem igényel. A szabályozószerkezei hiánya miatl teljesen nyugodt fény, valiamiet az a körülmény, hogy a- lámpák légmentesen zárt buráiban égnek, sok alkalmazási esetben szintén jelentékeny előnyt képez, Indifferens gáznak rendszerint célszerűen nitrogént használunk, A lámpa ekkor az elektródák lehe tőleg kis távolságán ál és pl. V» wa tt terhelésinél 50 volt feszültséggel ég. Bizonyos körülmények között célszerűen lehet a nitrogént más indifferens gázzal, pl. argonnal helyettesíteni. Az argonívnél az elektródialfészültség lényegesen kisebb és pedig a fönt megadott azonos elektróda távnál és terhelésinél 15—20 vollot tesz ki. Az argon további előnye kis hővezetőképessége, úgy hogy a gazdaságosság a nitrogénlámpákhoz képest még fokozható. Célszerű gyakran gázelegyek, pl. nitrogén és argon keverékének használata is, ami által bizonyos határok belül tetszőleges feszültségeket létesíthetünk és példáiképpen elérhetjük azt, hogy az adott hálózati feszültségeknél valamely tetszőleges, kívánt számú lámpa legyen egymásután, kapcsolható. A .gáztöltés nyomása rendszerint egy (atmoszféra lehel. Bizonyos célokra ajánlatos lehet a légkörinél lényegesen kisebb nyomás alkalmazása is. Emellett adott esetben addig a legalacsonyabb nyomásig mehetünk, amelyen az ívkópződés még egyáltalában föllép. Kisebb gáznyomás esetén a gyújtás már kisebb feszültségen következik be. Ezenkívül ily esetben az elektródák között levő gázköz ellenállása is kisebb, úgy hogy a1 lámpa feszültsége némileg csökkenthető, ami a már jelzett okokból bizonyos esetekben előnyös lehet. A gyújtás elérésére mindenek elölt az egyik. elektródái és' pedig, mint már említettük, legelőnyösebben galvános úton — élénk izzásba hozzuk. Ez az elektróda pl. rövid vastag wolframdrólból áll, melynek két végétől a lámpát alpon áramhozzávezelő huzalok mennek át, melyek kJ) 6 vagy 8 voltos telepre vannak kapcsolva. Előnyösebb azonban a gyújtóelektróda izzítására az az iizenifeszüliiségel használni, amellyel az ív tartósam ég és pedig szükség esetén megfelelő ellenállás elékapcsolása mellett. Az előtélelleiiállás teljesen vagy részben nuaga a gyúftóelektróda által is képezhétő, amennyiben a gyújtóelek. Irodának nem rövid, vastag, hanem csavar- vagy spirálisalalkban elrendezett hoszú, vékony drótot használunk, mint ezt a mellékelt rajz 1. ábrája mutatja. Ezen aZ ábrán (1, 2, 3) a lámpához szükséges vezeték. A (7) elektróda az (1) .vezeték útján a hálózat egyik pólusával (egyenáram esetében a pozitív-pólussal) kötendő össze. Ez az elektróda pl. rövid ruda'oskából áll. A másik (8) elektróda a (2) és (3) vezetékek útján, szükség esetében ellenállás elékapcsotósa melleit a hálózat mindkét pólusával össze van kötve. Ez az ellenállás egyenáramnál a pozoliv sarkkal való összeköttetésbe iktatandó. Mihelyt a (8) drót eléggé nagy hőmérsékletet vett föl, az ívképződés bekövetkezik, mire a fűtőáramol valamely kézzel működtetett vagy önműködő kapcsoló megszakítja és pedig ahhoz a hálózatpólushoz tartozó vezetékben, amelyhez a (7) elektróda is kötve van. egyenáramnál tehát a pozitív vezetékben. Az ív most a két elektróda között ég. Gyakran előnyös a gyújtóelektródát valamivel nagyobb hőfokra hevíteni, mint amekkora az ív tartós égésénél föllép. Ezáltal a gyújtás biztos bekövetkezését elősegítjük. Ahelyett, hogy magát a fütődrótot használnánk elektróda gyanánt, lehet azt az egyik, illetve mindkét elektróda köz' vetlen közelében elrendezni, úgy hogy az elektródákat közvetve hővezetéssel és hősugárzással hevíti föl. Az elektródákon át történő hőelvezetés, mely wolfram esetében sokkal nagyobb, mini szénnél és a lámpa gazdaságosságát károsan befolyásolja, azáltal csökkenthető, hogy az elektródák keresztmetszetét azon a helyen, ahol már nincs hősugárzás, jelentékenyen szűkítjük. Ezt pl. vékony száron elrendezett gömbök alkalmazásával érhetjük el (2. ábra), Ilyen elektródák wolframdrótoknak vagy sajtolt szálaknak fényívben való megolvasztása által állíthatók elő. Alkalmas alakú elektródákat kaphatunk akkor is, ha wolframporból gömböket vagy más testeket sajtolunk és ezeket ezután, zsugorítjuk. Kísérletek mutatták, hogy a gömb átmérője a szár átmérőjének tízszerese lehet. A vékony szárhoz viszonyítva a gömbfelületnek, mely a fényív fehéren izzó bázisát képezi, azonos úihosszra vonatkoztatva jelentékenyen nagyobb területe van. A :fényív. bázisénak kis térre való szorítása által a
