77109. lajstromszámú szabadalom • Visszaszökő csővel bíró löveg, melynél a cső visszaszökése által más részek előre mozgattatnak
a mozgásátvitelnek egy harmadik módja látható. A 7. ábra metszet a 6. ábrának 7—7 vonala szerint A 8. és 9. ábrák oldalnézetek külömböző helyzetekben,, melyeknél az egész felső lövegtalp a csőnek visszaszökése alkalmával előreszökik. A 10. ábra metszet a, 9. ábrának 10—10 vonala szerint. A 11—19. ábrák további négy foganatosítási alaknak hossz- és harántmetszetei. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (aj lövegcső magában véve ismert módon a csőágyon visszafelé csúszik, mely a (c) alsó lövegtalpon a (d) csőcsap körül külömböző magassági helyzetekben kilendíthető. A csőcsapok a zároló közelében vannak elrendezve. Az (a) lövegcső elől és hátul az (f) csigán átvezetett (e) vonó közeg segélyével a. csőágyban elhelyezett (g) fékhengerrel van összekötve, mely a csőágyban mozgatható, míg a fékdugattyúnak (h) hengere a csőágynak hátsó részéhez van erősítve. A csőnek visszaszökése alkalmával a (g) fékhenger előre húzatik, miközben az (i) rugó összeszoríttatik. A fékhenger/tömege a lövegcsőnek visszaszökő tömegéhez viszonyítva úgy van méretezve, hogy a súlypont a (d) csőcsapok közelében fekszik és itt,-az (a) cső viszszaszökése és a (g) fékhenger előreszökése közben is, megmarad. Ennek az az előnye, hogy a löveg stabilitása lövés alkalmával nagyobb lesz,, mint az olyan lövegnél, melynek egész tömege visszaszökik. A visszaszökés befejezte után az (i) rugó a fékhengert ismét visszafelé és ennek folytán az (a) csövet ismét előre hajtja. A 2. és 3. ábrákban látható foganatosítási alaknál az (a) cső a (k) fékdugattvúval van összekötve, mely a helytálló (1) fékhengerben visszafelé mozog. Ennek folytán az (1) fékhengerrel összekötött (m) hengerben a nagy súlyú (n) dugatytyú előr'e mozog, mélv ekközben az ábrában fol nem tüntetett (i) rugót összeszorítja. Ha a visszaszökés véget ért, az (i) rúgó az (n) dugattyút vissza, az (n) és (k) dugattyúk között levő folyadék közvetítésével pedig a (k) dugattyút és a lövegcsövet előre hajtja. A 4. és 5. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak az 1. ábrán látható foganatosítási alakkal annyiban egyezik meg,, hogy itt a (g) fékhenger a csőnek visszaszökése alkalmával előre mozgattatok. Itt azonban a mozgásátvitel azáltal történik, hogy a esőhöz a (c) fogas rúd van erősítve, mely visszaszökés alkalmával egy, a esőágyban elrendezett (p) fogaskereket hoz forgásba, mely a (g) fékhenger fogazásával kapcsolódik és ennek folytán a fékhengert a cső visszaszökése alkalmával előre mozgatja. A 6. ábrában látható foganatosítási alaknál az (a) cső a csavarvonalalakú fogakkal bíró"' (q) rúddal van ellátva,, mely az (r) csavaranyának külső kerületén elrendezett csavarvonalalakú fogakkal kapcsolódik. A csavaranya a (b) csőágyban van ágyazva úgy, hogy tengelyirányú eltolódás ellenében biztosítva van. A csavaranya belül is csavarmenetekkel van ellátva, melyekkel a (g) fékhengernek külső csavarmenetei kapcsolódnak. A fékhengernek egy nyúlványa az (s) horonyban vezetődik, miáltal a fékhenger forgás ellenében biztosítva van. A csőnek visszaszökése alkalmával az (r) csavaranya forgásba hozatik, minek folytán a (g) fékhenger előre csavaroltatik,, amikor is az (i) rúgót összeszorítja. A visszaszökés befejezte után az (i) rúgó a részeket kezdeti állásukba viszi vissza. A 8—10. ábrákban látható foganatosítási alaknál a cső visszaszökése alkalmával előre mozgó tömeget az egész csőágy képezi. Ezen célból a (b) csőágy egy a (d) csőcsap segélyével az alsó lövegtalpon fölfüggesztett külön (t) csúsztató pályán eltolható. Az (a) cső úgy, mint a, 4. ábrában föltűnhetett foganatosítási alaknál, az (o) fogas rúddal van ellátva, mely a (t) csúsztató pályában ágyazott