77109. lajstromszámú szabadalom • Visszaszökő csővel bíró löveg, melynél a cső visszaszökése által más részek előre mozgattatnak

a mozgásátvitelnek egy harmadik módja látható. A 7. ábra metszet a 6. ábrának 7—7 vo­nala szerint A 8. és 9. ábrák oldalnézetek külömböző helyzetekben,, melyeknél az egész felső lövegtalp a csőnek visszaszökése alkal­mával előreszökik. A 10. ábra metszet a, 9. ábrának 10—10 vonala szerint. A 11—19. ábrák további négy foganato­sítási alaknak hossz- és harántmetszetei. Az 1. ábrában föltüntetett foganato­sítási alaknál az (aj lövegcső magában véve ismert módon a csőágyon vissza­felé csúszik, mely a (c) alsó lövegtalpon a (d) csőcsap körül külömböző magas­sági helyzetekben kilendíthető. A cső­csapok a zároló közelében vannak elren­dezve. Az (a) lövegcső elől és hátul az (f) csigán átvezetett (e) vonó közeg se­gélyével a. csőágyban elhelyezett (g) fék­hengerrel van összekötve, mely a csőágy­ban mozgatható, míg a fékdugattyúnak (h) hengere a csőágynak hátsó részéhez van erősítve. A csőnek visszaszökése alkalmával a (g) fékhenger előre húzatik, miközben az (i) rugó összeszoríttatik. A fékhen­ger/tömege a lövegcsőnek visszaszökő tömegéhez viszonyítva úgy van mére­tezve, hogy a súlypont a (d) csőcsapok közelében fekszik és itt,-az (a) cső visz­szaszökése és a (g) fékhenger előreszö­kése közben is, megmarad. Ennek az az előnye, hogy a löveg stabilitása lövés al­kalmával nagyobb lesz,, mint az olyan lö­vegnél, melynek egész tömege visszaszö­kik. A visszaszökés befejezte után az (i) rugó a fékhengert ismét visszafelé és en­nek folytán az (a) csövet ismét előre hajtja. A 2. és 3. ábrákban látható foganatosí­tási alaknál az (a) cső a (k) fékdugattvú­val van összekötve, mely a helytálló (1) fékhengerben visszafelé mozog. Ennek folytán az (1) fékhengerrel összekötött (m) hengerben a nagy súlyú (n) dugaty­tyú előr'e mozog, mélv ekközben az áb­rában fol nem tüntetett (i) rugót össze­szorítja. Ha a visszaszökés véget ért, az (i) rúgó az (n) dugattyút vissza, az (n) és (k) dugattyúk között levő folya­dék közvetítésével pedig a (k) dugattyút és a lövegcsövet előre hajtja. A 4. és 5. ábrákban föltüntetett foga­natosítási alak az 1. ábrán látható foga­natosítási alakkal annyiban egyezik meg,, hogy itt a (g) fékhenger a csőnek visszaszökése alkalmával előre mozgat­tatok. Itt azonban a mozgásátvitel azál­tal történik, hogy a esőhöz a (c) fogas rúd van erősítve, mely visszaszökés alkalmá­val egy, a esőágyban elrendezett (p) fo­gaskereket hoz forgásba, mely a (g) fék­henger fogazásával kapcsolódik és ennek folytán a fékhengert a cső visszaszökése alkalmával előre mozgatja. A 6. ábrában látható foganatosítási alaknál az (a) cső a csavarvonalalakú fo­gakkal bíró"' (q) rúddal van ellátva,, mely az (r) csavaranyának külső kerületén el­rendezett csavarvonalalakú fogakkal kapcsolódik. A csavaranya a (b) csőágy­ban van ágyazva úgy, hogy tengelyirá­nyú eltolódás ellenében biztosítva van. A csavaranya belül is csavarmenetekkel van ellátva, melyekkel a (g) fékhenger­nek külső csavarmenetei kapcsolódnak. A fékhengernek egy nyúlványa az (s) horonyban vezetődik, miáltal a fékhen­ger forgás ellenében biztosítva van. A csőnek visszaszökése alkalmával az (r) csavaranya forgásba hozatik, minek folytán a (g) fékhenger előre csavarolta­tik,, amikor is az (i) rúgót összeszorítja. A visszaszökés befejezte után az (i) rúgó a részeket kezdeti állásukba viszi vissza. A 8—10. ábrákban látható foganatosí­tási alaknál a cső visszaszökése alkalmá­val előre mozgó tömeget az egész csőágy képezi. Ezen célból a (b) csőágy egy a (d) csőcsap segélyével az alsó lövegtal­pon fölfüggesztett külön (t) csúsztató pá­lyán eltolható. Az (a) cső úgy, mint a, 4. ábrában föltűnhetett foganatosítási alak­nál, az (o) fogas rúddal van ellátva, mely a (t) csúsztató pályában ágyazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom