77103. lajstromszámú szabadalom • Irányzószerkezet magasan fekvő cáltárgyakra való lövésre szolgáló lövegek számára

lövegeknél is alkalmazható célszerűen. Az 1. ábra a szerkezet összelrendezésének vázlata. A 2. ábra az .egyik foganatosítás! alaknak oldalnézete. A 3. ábra harántmetszete. A 4. ábra egy másik foganatosítási alaknak oldalnézete. Az 5. ábra fölülnézete. A 6—10. ábrák részletrajzok. A 11. ábra egy harmadik foganatosítása alaknak a löveg bal oldalán elrendezett részét láttatja oldalnézetben. A 12. ábra a jobboldali résznek oldalnézete. A 13. ábra ezen résznek fölülnézete. A .14. ábra részletrajz. Az (1) lövegcsövet (1. ábra) a (2) csőágy vezeti, melyben az a lövés közben visszaszökik. A csőágy a (3) csapokkal van ellátva, melyeknek segélyével az a föl nem tüntetett lövegtalpban elforgatható. A baloldali csapon a (4) irányzéktartó van elforgathatóan elrendezve, melynek oldalas toldatára a szokásos — nevezetesen nézőkéből és célgömbből vagy egy távcsőből álló —• irányzék van fölerősítve. A baloldali (3) csapra továbbá a hátrafelé nyúló (5) kar -van elforgathatiatlanul fölerősítve, mely ekként mindig részt vesz a csőnek a csapok körül történő elfordulásaiban. Ezen karnak hátsó végén a (3) csapok középvonalához, képest sugárirányú (6) hasíték van kiképezve, mellyel a (8) hajtó karnak (7) csapja kapcsolódik, míg a hajtő karnak másik vége a (4) i rányzéktartőból rézsútosan lefelé nyúló (9) karral van csuklósan összekötve. A lövegtalpon a (10) ív van elrendezve, mely a (11) csap körül egészen az eredmény vonalakkal föltüntetett állásba forgatható. A (8) hajtó karnak a (7) csapot hordó vége egy, a (10) ívben vezetődő kulisszafejjel vagy hasonló szerkezeti elemmel van ellátva, melynek hatása alatt a hajtó karnak ezen vége mindig részt vesz a (10) ívnek lengő mozgásaiban. A szerkezet működése a következő: Ha a (10) ívet a céltávolságnak megfelelő es ismert módon leolvashatóvá tett szöggel (az eredményvonallal föltüntetett állásba) elforgatjuk, akkor az a (8) hajtó rúdnak egyik végét is magával viszi, amikor is a (7) csap a (6) hasítékban végigcsúszik. Ennek következtében a (8) hajtó rúd hatása alatt a (9) kar és a (4) irányzéktartó is elfordul. Ekkor az említett részek az eredményvonallal föltüntetett állást foglalják el. Ezen mozgások folytán a (4) irányzéktartó az irányzékkal együtt (a) szöggel tért ki az eredeti állásból. Ha a céltárgy a torkolási nivóban van, akkor a csövet a ((3) szöggel, azaz mindaddig eleválni kell, míg a távcső a célra irányítva nincsen. Megjegyzendő, hogy ezen (3) szögnek egyáltalán nem kell az (a) szöggel egyenlőnek lennie. A cső eleválásakor az (5) kar ugyancsak (fi) szöggel téríttetik ki eredeti állásából, amikor is a (7) csap az (a^ állásba jut. Ha azonban a céltárgy (y) terepszögalatt mutatkozik, akkor a csövet ahhoz, hogy a távcső a céltárgyra legyen irányítva, nagyobb mértékben kell eleválni. Ezen eleválás közben a (7) csap az (5) kar hatása alatt a (10) ívben, mely a céltávolságnak megfelelően a cső forgási csapjaihoz képest kisebb vagy nagyobb mértékben excentrikus helyzetet foglal el, tovacsúszni kénytelen és végül a (b) állásba jut, miközben mindig nagyobb és nagyobb mértékben közeledik á cső forgási tengelyéhez. A (7) csap az irányzéknak a (8) hajtó rúd közvetítésével a kiegészítő elválási mozgást kölcsönözi, amikor is a csap csak (8) szöggel tér ki, míg az irányzék (y) szöggel eleváltatik, Midőn az irányzékvonai vízszintes volt., a löveg a (3) távszöggel bírt, midőn azonban az irányzék a (y terepszög alatt fekvő céltárgyra irányíttatott, az irányzékvonai és a, cső középvonala közötti távszög (^)-ról (s)-ra C3ökkent, ahol is (s) a (y) terepszögnek ós az ívnél beállított távolságnak megfelelő távszög mértéke. A