77094. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gőzalakú alkatrészeknek félig csöppfolyós reakciómasszákból való folytonos kiűzésére és deflegmálására

sebességének változtatásával a minden­kori körülményeknek megfelelően sza­bályozható. A tárcsák fölületót bordák alkalmazása által növelhetjük, a bordák azonban nemcsak a reakcióövet, hanem a gőzövet is bensőn átkavarják. Hogy a reakciómasszából fejlesztett gőz, illetve a hevítéshez és kiűzéshez, használt'' vízgőz a gőzöv fölső részén na­gyobb mennyiségben akadálytalanul lép­hessen ki, anélkül, hogy a reakciómassza szívómagasságát kamráról kamrára nö­velni kellene, célszerű, ha a tárcsák és a csőfalak között levő hézagokat a folya­déktérben kisebbre méretezzük, mint a gőztérben. Ezt egyszerűen vagy azáltal érhetjük el, hogy a folyadékoszlop alsó részébe féköralakú betétet tolunk be vagy pedig azáltal, hogy a reakciócsövek fölső részében már a berendezés gyártá­sánál hosszirányú kibővítést alkalma­zunk. Minthogy a reakciómassza a kamrákat képező mozgatható tárcsák és a berende­zés feneke között csak keskeny réseken vonulhat át, a reakciómolekuláknak nem kivánt irányban való vándorlása meg van akadályozva és a reakciómassza kényszerítve van arra, hogy gyakorlati­lag véve teljes egészében a kívánt, tehát a hő, illetve a gőz hozzá vezetésével ellen­tétes irányban mozogjon. Az egyenes, illetve görbített, célsze­rűen U-alakban, egymás mellett vagy egymás fölött fekvő battériák alakjában kiképezett berendezés hosszának kellő megválasztása által elérhetjük, hogy a reakcióhoz kellő idő álljon rendelkezé­sünkre, mi mellett a reakciómassza min­den egyes része kényszerítve van arra, liogy a szükséges ideig a berendezésben maradjon. A berendezés egyszerű szerkezete kü­lönösen túlnyomáson való dolgozásnál értékes. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak foganatosítási alakját mutatja. Az la ábrán a berendezés egy eleme látható. Az (1) kiűzőcsőbe a reakció­masszát, szivattyú útján a (4) hozzávető­csövön át tápláljuk be és a masszát a gőzalakú alkatrészek teljes kiűzése után a cső másik végén önműködő kifolyató­szelep segélyével, a (6) szifon közbeikta­tása mellett kiröpítjük. A cső mentén a két célszerűen tömítő­szelencékkel letömített csapágyban nyugvó (2) tengely vonul végig, melyen számos (3) tárcsa van elrendezve, míg a tárcsák között bordákkal ellátott (9) szárnyak fekszenek. Ha a hevítést gőzzel végezzük, akkor azt a (7) csövön át ellenáramban vezet­jük a berendezésbe. A (8) betét az (1) cső folyadékterében levő hézagok kellő fojtására szolgál, mint. ez az lb. ábrán látható keresztmetszetből kitűnik. Az lc. ábra oly elrendezés ke­resztmetszetét mutatja, melynél a foj­tást betét nélkül érjük el. A 2. ábra a berendezés oly foganatosí­tási alakját mutatja, melynél egyetlen hosszú cső helyett egyes rövid csőeleme­ket alkalmazunk, melyek egymás felett fekve battériát képeznek. Hogy a reak­ciómassza a csöveket a kívánt magas­ságig, vagyis félig töltse meg, a félkör­alakú (10, 11) túlfolyatófalak vannak el­rendezve. Az egyes tengelyek egymást csuklós láncok útján kölcsönösen hajtják. Az egyéb részletek ugyanazok, mint. az 1. ábrán föltüntetett berendezésnél. Hő­veszteségek elkerülésére a kiűzőcsövek célszerűen hőszigetelő anyaggal vannak bu rkolva. Szabadalmi igényeli: 1. Berendezés a gőzalakú alkatrészeknek félig csöppfolyós reakciómasszákból való folytonos kiűzésére és deflegmá­lására, ellenáramban hevített, víz­szintes csövekkel, azáltal jellemezve, hogy a berendezés tengelyen megerő­sített és a tengellyel együttforgó tár­csák sora által egyes kamrákra van osztva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom