77074. lajstromszámú szabadalom • Fényvető

megterhelését, mert a külső cső védőhatása az elektródának, más esetben tul gyors és a kráter alakját és helyzetét megzavaró elégését meggátolja és egyidejűleg a köp­peny és az elektróda közt lévő hőszigetelő­ként ható légréteg folytán, a lehűtés követ­keztében előálló energiaveszteségek és a kráternek ebből származó fényerősség­veszteségei is elkerültetnek. Hogy még jobban fokozzuk a hatást, cél­szerűen olyan szénrudakat használunk, melyek tiszta grafitból vannak, mert ez az anyag tetemesen nagyobb elektromos­ságvezető képességű és nehezebben is ég el, mint a közönséges szén. A külső széncsövet is célszerűen gra­fitbői készítjük, dacára annak, hogy ez az áremvezetésben általában nem vesz részt. Az elrendezésnek még további lényeges előnye az, hogy igen nyugodt égést érünk el. Ez a hatás részben azon alapszik, hogy a fényiv a szűkre szabott homlokfölületre pozitív elektródarudon merőlegesen átve­zetett metszetnek felel meg és hogy a fényiv vándorlása gyakorlati értelemben, úgyszólván ki van zárva, főleg miután az oldalfölületeket az áramot nem vezető védőcső a fényiv behatása ellenében meg­védi. Hogy a leirt elrendezés valamennyi elő­nyét lehetőleg teljesen kihasználhassuk, célszerű a negatív elektródát önmagában véve ismert módon igen kis keresztmet­szetűre méretezni, anélkül, hogy ezt is köriilvennők a pozitív szénrudnál tekin­tetbe jövő fajtájú védőcsővel, ugy liogy tehát a negativ elektróda égés közben min­dig keskeny csúcs alakját mutatja. A mellékelt rajzon a fent leirt fajtájú elektródaelrendezés van bemutatva. Itt (a) jelöli a pozitív elektródát, melyet (b) köpeny vesz körül. Utóbbi szintén szénből van és gyengén kúposán ég le az (a) szén­rud égő felé. Az (a) szénrud és a (b) szén­cső közt kis (c) légrés van hagyva, melyet a 2. ábrán föltüntetett keresztmetszeten látható (d) rudacskák tartanak fenn foly­tonosan. A negativ elektródát (e) jelöli. Ez az elktróda keskeny csúcs alakjában ég le, mig az (a) pozitív elektróda égő vége élesen köralakuan határolt lapos krátert képez. Minthogy a (b) védőcsőnek az a törekvése van, hogy alsó oldalán, melyet azt a fel­szálló légáram éri, kissé gyorsabban egjen le, mint fölső oldalán, ezért a védőcsövet, alsó oldalán, vastagabbra lehet készíteni, hogy ezen hatást meggátoljuk és a védőcső egyenletes leégését biztosítjuk. Szabadalmi igények: 1. Fényvető, azáltal jellemezve, hogy po­zitív elektródául olyan szénrud szolgál, melyet széncső ugy vesz körül, hogy a szénrud és a széncső közt hézag kép­ződik. 2. Az 1. pontban igényelt fényvetőhöz való elektróda foganatositási alakja, azáltal jellemezve, liogy a pozitív elektróda szénrudja grafitból van. 3. Az 1. pontban igényelt fényvető fogana­tositási alakja, azáltal jellemezve, hogy a pozitív elektróda ugy van mé­retezve, hogy a keresztmetszet egy­egy mnr-jére 0.3 ampére áramterhelés esik. 4. Az 1. pontban igényelt fényvető fogana­tositási alakja, azáltal jellemezve, hogy a pozitív elektródát vékony negativ elektródával kapcsolatban használjuk. 5. Az 1. pontban igényelt fényvető fogana­tositási alakja, azáltal jellemezve, hogy a védőcső alsó oldalán, kissé vasta­gabbra van méretezve, mint fölső olda­lán, hogy a két oldal leégésében a kü­lönbséget kiegyenlítsük. (1 rajzlap melléklettel.) E'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom