77059. lajstromszámú szabadalom • Ejtőernyős rakétakészülék

gelven egy (15) szegmens van megerő­sítve és eliliez a másik, végével a (w)' háromszögű emelővel összekötött (y) kapcsolódód szabad vége van megerő­sítve. A (15) szegmens továbbá egy reá merőlegesen álló (16) karral van ellátva, mely, a készülék részeinek nyugalmi ál­lapotában, mint a 4. ábrán látható, alkal­mas távolságban van a(k) rakéta mögött. A (15) szegmens azonkívül egy (17) orral van ellátva, mely a (q) retesznek a 4. áb­rán látható'elreteszelt helyzetél>en, e re­tesz mögé fekszik és ezt, a (14) mozgató­rúdján ágyazott (18) nyomórúgó meg­feszítése közben, a (k) rakétát oldal­irányú eltolás ellen biztosító elreteszelt helyzetében tartja. A (9) tölténnyel szem­közt egy (19) oszlopalakú gyújtóelegyű gyújtó van ágyazva, melynek tűzsugara, előre megállapított időpontban, keresz­tülégeti a (9) töltényt és ezzel a kiégett rakéta hüvelynek, rúdjával együtt, Ol­dalra való kihajítását végző részek el­mozgását idézi elő. Ha már most a leírt módon berende­zett, egyenesre állított készüléknél a (k) rakétát és a (19) gyújtót meggyújtjuk, a készülék néhány száz méterre fölemelke­dik a levegőbe. A legnagyobb repülési magasság elérésekor a (19) gyújtó tüze elpusztítja a (9) töltényt, úgy hogy a (10) rúd fölszabadul és így (11) feje nem képes többé a (8) emelőt az 1. és 3. áb­rakon látható nyugalmi helyzetében tar­tani. A megfeszített (4 és 6) rúgók tehát működésbe jönnek, úgy hogy az (n) eme­lőt és a (w) háromszögű emelőt az (1, 2, 3) csuklórudakkal, az (r) tengely körül, az 5. ábrán látható helyzetbe lengetik ki. Ekkor egyszersmind az (v) kapcsolórúd a. (15) szegmenst elforgatja az 5. ábrán látható helyzetébe, melyben a (17) orr nem fekszik többé a (q) reteszre és így ezt a (14) mozgatórúdján iilő (18) nyo­mórúgó, mint a 8. ábrán látható, a (k) rakéta oldalirányú mozgási pályájából kitéríti. Az (n) emelőnek és a (15) szeg­mensnek (4 és 6) rugók hatása alatt be­következő elforgásakor a (15) szegmens (16) karja ós az (n) emelő legömbölyí­tett (o) nyúlványa a (k) rakétát hátulról megfogja, és mint az. 5. és 8. ábrákon látható, az (a, b) lemezek (1, m) hasíté­kaiban oldalirányban annyira kitolja a készülékből, hogy az az ejtőernyő segé­lyével lassan leereszkedő készülék moz­gását semmi képen sem gátolhatja. A ké­szülék földreszállása után, a részeknek nyugalmi helvezetükbe való visszaállítá­sával és új rakéta és töltény, valamint utóbbi számára új gyújtó behelyezésével, a készülék újból való használatra kész álloptba hozható. Természetes, hogy a leírt emelő- és rúgóelrendezések helyett más alkalmas eszközök is használhatók a kiégett rakétahüvelynek a készülékből oldalirányban való kihajítására. Szabadalmi igényeli. 1. Ejtőernyős rakétakósziilék, melynek jellemzője az, hogy a készüléket a magasba fölhajtó rakéta a készülék­nek oldalt nyitott hasítékaiban van ágyazva ós a legmagasabb repülési magasság elérésekor, vagy egy bizo­nyos, előre megállapított magasság elérése után, az említett hasítékokon át oldalra kihajíttatik a készülékből. 2. Az 1. pontban igényelt rakétakészü­lék foganatosítási alakja, melynek jel­lemzője az, hogy a rakétának a ma­gasba. fölszállt készülékből oldalra való ki hajítása elreteszelve tartott emelőkkel, rugókkal egyetemben, tör­ténik, melyeknek működését egy, a ra­kétával egyidejülegi működésnek in­dított gyújtó leégése idézi elő a kellő pillanatban. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt rakéta­készülék foganatosítási alakja, mely­nek jellemzője az, hogy a keszmékbe behelyezett rakétát egy annak kihájí­tásában is részt vevő emelő legömbö­lyített nyúlványai ós egy, a kihajítás előtt önműködően kikapcsolódó retesz tartja fogva a készülék közepén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom