77040. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több ugyanazon vezetékhez párhuzamosan kapcsolt állomásnak egyenként való fölhívására

- 2 -akkor a jeladó (hívó) állomáson a (Z) mutatót (2. ábra) kézzel a kívánt állomás számjegyére állítjuk. A hallgatókagyló leemelésíekor a hívó állomásnak nyugalmi helyzetben elreteszelt induktor ja fölsza­badul. Most addig forgatjuk az induk­tort, míg yz — a hallgatókagyló leemelt állapotában — meg nem akad.* Ezen idő alatt a hívó állomás szekrényének (1) ki­vágásában a „tovább forgatni!" felírás olvasható. Az induktor forgatásának be­fejeztével a beállított állomás hívása megtörtént. A kívánt (hívott) állomáson ekkor kl>. 1 mi>. ideig szól a (D) csengő. Hívá* köz­ben a hívott állomás szekrényének (2) ki­vágásában a „kagylót le nem emelni!" fölírás olvasható. E fölírás eltűnése után a kagyló itt is leemelendő és a beszéd kez­di tét veheti. Hívásnál a következők a kapcsolási fo­lyamatok: Á (J) induktor forgattyűtengelye (3. ábra) a (4) fogaskerék (3) tengelyével van kapcsolva, mely kerék két nagyobb, (5) és (6) fogaskerékbe kapaszkodik. Az (~j) fogaskerék a (8)' surlódókapcsoló út­ján viszi magával (7) tengelyét. Az (l) h o r go sátk apc s ol ó v a 1, a (9) sur­lódókapcsoló útján két riO) emelő van összekötve, melyeknek (11), ill. (12) elre­teszelőszöge a (7) tengelyen elrendezett (15) tárcsa, ill. a (6) fogaskerék (13), ill. (14) vezetőhornyában vezettetik. A (H) kagyló fölakasztott helyzetében a (1.1, 12) szögek a (13, 14) hornyok sugár­irányú vállaihoz feküsznek, úgy hogy a ((i) fogaskerék és a (15) tárcsa fogvatar­tatnak. A (J) induktort tehát egyelőre nem lehet forgatni. Ha azonban leemel­jük a (H) kagylót, akkor az induktor ten­gelye, a (11, 12) szögeknek a (13. 14) hor­nyok sugárirányú elreteszelő vállainak mozgási pályájából való ki mozgása foly­tán, fölszabadul. Az induktornak a nyíl irányában most megkezdett forgatásában az (5) és (6) kerekek is résztvesznek. Tel­jes körülforgatás után úgy az (5) kerék (7) tengelye, mint a (6) kerék újból fogva­tartatik. Minthogy azonban a (6) kerék­nek valamivel nagyobb az átmérője, mint az (5) keréknek, ezért a két kerék forgása nem egyszerre szűnik meg, hanem az (5) kerék a (7) tengely megállása után rövid ideig még továbbforog a (8) surlódókap­csoló alatt mindaddig, míg a (6) •kerék és vele a (J) induktor mozgása megszűnik. Az (5) kerék (7) tengelye a (16) kon­taktuskart hordja, mely röviddel ezen tengely forgásának megindulása után a (17) kontaktusra csúszik föl, majd bizo­nyos idő múlva a (Z) mutatóval elállít­ható (18) kontaktusra. A (4) fogaskerék (3) tengelyén az (E) kilincskerekes áram­megszakító van megerősítve. A most ismertetett berendezés képezi a jeladót az egyes állomások fölhívására. A jelfogóberendezés a közös (20) tenge­lyen elrendezett három (21 22,23) tárcsá­ból álló választórendszerrel van ellátva. A hajtás a kilincskeréknek kiképezett (21) tárcsán a polarizált (N) tova kap­csolómű segélyével történik, rendszerint azonban a (20) tengely forgását a (22) tárcsa (24) kivágásába benyúló, az (O) elektromágnessel kikapcsolható (26) záró­kilincs meggátolja. A (23) tárcsán törté­nik a kívánt állomás tulajdonképeni ki­választása. Ez a (23) tárcsa a (27, 28) kontaktusféken csúszik, melyeket a helyt­álló (29) gyűrű tart. A (23) tárcsa agya viszont a (19) kontaktuskefén csúszik. A (28) kontaktuskefék egy (a, b) kettős távbeszélővezeték egyes állomásai­nál a (29) tartógyűrűk különböző pont­ji in vannak megerősítve, míg a (27) kon. ínktuskefe valamennyi állomásnál ugyan­azon a helyen áll és nyugalmi helyzetben ;> (23) tárcsa (37) kivágásába nyúlik, úgy­hogy a kontaktus a nyugalmi helyzetben meg van szakítva. A (6) fogaskerék (25) tengelyén a (30) ernyő ül, mely rendszerint elfödi az (1) nyíláls mögött (1. ábra) lévő „tovább for­gatói!" fölírást míg a (20) tengelyen megerősített (31) ernyő a (2) nyílás mö­gött lévő „a kagylót le nem emelni!" föl­írást födi rendszerint el. A (20, 25) ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom