77033. lajstromszámú szabadalom • Robbantó srapnell mely középkamrában elrendezett gránáttöltettel bír

- » -esapódógyújtó zárja le. Az időzítő­gyújtó a lövedékcsúcsot képezi s az (i) gyújtótesttel van a srapnel hurokhoz erő­sítve, a (b) robbantócsővel azonban nem függ össze. Az időzítőgyújtót is lehetne azonban a (b) robbantócsővel egyesíteni, úgy hogy azzal együtt repülne tova, vagy srapnellövőskor leszakadna. Srapnelha­táskor az időzítőgyújtó a tölteléklöve­dékekkel együtt előrefelé taszíttatik le, a esapódógyújtó ellenben a, lövedéken, il 1- a (b) robbantócsövön marad és a (c) gránáttöltést röptében vagy lecsapódás­kor robbantja föl. Lehetne azonban a (b) robbantócsövet a lövedékfejjel, vagv a kettősgyújtóval oly módon is összekötni, hogy srapnelhatáskor a srapneltöltés ál­tal szintén előre röpíttetik és a srapnel -töltésnél későbben robban föl röptében, vagy lecsapódáskor. Ez esetben a löve­dékburok szétszakítására a lövedékben maradó külön gránáttöltést kell alkal­mazni. Ha a lövedéket csapódó hatással, tehát gránát gyanánt lőjük ki, akkor az időzítőgyújtót ismert módon nyuga­lomba helyezzük. A (c) gránáttöltést ekkor a esapódógyújtó robbantja el s eközben a srapneltöltés is elrobban. Az időzítőgyújtót természetesen a detoná­torral vagy a gránáttöltéssel is lehetne összekötni, úgy hogy a gránáttöltés srap­nellövóskor a srapneltöltéssel együtt robbanjon föl. Az (i) gyújtótest (k) lőportöltóse srapnel lövéskor az egész időzítőgyújtót képes elrobbantani. Az (i) gyújtótesttől az (1) furatok az (m) rész üregeibe ve­zetnek, úgy hogy ezen (m) rész is szét­szalad. Ugyanezen célra az (m) részek mögé vagy a gyújtó más részeibe is helyezhetnénk külön töltést. Az időzítőgyújtó szétszakítása által a lövedékdarabok számát fokozzuk s egy­ben megakadályozzuk azt, hogy egész, beállított (tempirozott) időzítőgyújtók juthassanak az ellenség kezébe, mely ab­ból a támadó tüzérség távolságát tud­hatná meg. A 2. ábrabeli foganatositási alaknál a hatás fokozására a brizáns (c) gránát­töltés egy része egy külön fenékkamrá­ban van elrendezve, mely a középkamra (n) töltésével közlekedik s vagy ezen töl­tés által, vagy külön gyújtó révén rob­bantható föl. Az (n) középkamra az (o) fenékkamra felé szűkülhet is, vagy eset­leg el is lehet zárva, oly célból, hogy az (o) fenókkamratöltós hatása fokozottabb legyen. A föltüntetett foganatositási példák­nál az időzítőgyújtó tüzének a srapnel­töltésre való átvitelére egy szűk, esetleg gyorsan égő lőporral töltött (p) csö­vecske szolgál, mely a robbantócsövön kívül vezettetik. Ezen (p) csövecske, mint a 3. ábrából látható, a robbantó­csővel egy darabból is készülhet. Egy helyett több (p) csövecskét is alkalmaz­hatunk. E gyújtócsövecskék a gránát­töltés közepén is haladhatnának s eset­leg oldalfuratok vagy elágazások révén közlekedhetnek a- srapneltöltéssel és az időzítőgyújtóval. A srapneltöltés betöltésére a (g) csa­var által elzárható nyílás szolgál, mely a kamra fenekén vagy oldalán lehet elren­dezve. Az (f) tölteléklövedékek tetszés sze­rinti alakúak ós minőségűek lehetnek, Ámbár a jelen példánál a töltelék a közép­kamra körül van elrendezve, lehetne ter mészetesen a tölteléklövedékeket a közép kamrában is elrendezni, pl. úgy, hogyr a gránáttöltés a lövedókburok ós a, töltelél között foglaljon helyet. Lehetne további a középső töltésen kívül még egy másil töltést is alkalmazni, pl. a lövedékburol és a töltelék között, vagy a töltelék-löve dékek közeiben, még pedig a töltelél egész hosszában vagy annak egy részé ben és így tovább. A lövedék bármeh foganatositási alakjánál tetszés szerint elrendezésű kamrákban füstgerjesztőke is alkalmazhatunk. Szabadalmi igényelt. 1. Robbantó srapnel srapneltöltéssel é ettől elkülönített középkamrában vag?

Next

/
Oldalképek
Tartalom