77023. lajstromszámú szabadalom • Kerekes lövegtalppal bíró löveg
— s — löveggel akarunk tüzelni, azt mindenekelőtt lemozdonyozzuk és a (B) lövegcsőnek az (M) karokkal való kapcsolatát megoldjuk. Ezután e karokat szétterpesztett helyzetbe forgatjuk: és az (m2) rudak, valamint az, (m3) hüvelyek segélyével, mely utóbbiakat az (m2) rudakat egymással összekötő csuklókra tolunk, az alsó lövegtalp (e8) karmaiban rögzítjük. Az alkatrészek ekkor az 1. és 2. ábrákon látható helyzetet foglalják el. Ha a löveget az, (E) alsó lövegtalpnak ágyazat gyanánt való használata mellett akarjuk a földön fölállítani, a következő módon járunk el: A löveg lemozdonyozása előtt az (M) és (N) karokat szétterpesztett helyzetbe hozzuk és az (m2), (n2) rudak, valamint az (m3), (n3) hüvelyek segélyével az (e8), (e9) karmokban rögzítjük (7. ábra). Ezután az (R) mozdonyt a rajta elrendezett (rl) támasztórudak segélyével (3. és 4. ábrák) a földön megtámasztjuk és a mozdonyon elrendezett (W) kötéltekercselő dob (wl) kötelék, (w2) kampó és (k3) fül segélyével a (K) lövegtalpfarkkal összekötjük. Ezt követőleg a lövegcsövet a (W) kötéltekercselő dob segélyével a 4. ábrán látható helyzetbe lebillentjük, mikor is az (M) rudak (ml) sarkantyúja a földbe benyomul és a (J) lövegtalpkerekek a földről fölemelkednek. Most a (J) lövegtalpkerekeket (il) tengelycsapjukkal az (E) alsó lövegtalpról leszereljük és a löveget a (W) kötéltekercselő dob segélyével a földre lebocsátjuk (5—7. ábrák). Elekor a (K) lövegtalpfark (kl) sarkantyúja is benyomul a földbe. Végül az (n4) kengyeleknek az (N) rudakról való levétele után az (il) tengelycsapjukkal összekötött (J) lövegtalpkerekeket az (N) rudak szabad vége alá toljuk és az (il) tengelycsapokat az (n4) kengyeleknek az (N) karokra való fölillesztésével ezeken rögzítjük. A löveg ekkor elegendő nagy támaszfölülettel bir, hogy bármelyik irányban tüzelhessünk vele. Hogy a (W) kötéltekercselő dob alkalmazásával a lövegnek újból a (J) lövegtalpkerekekre való rávetése, valamint a löveg fölmozdonyozása céljából mi képen járunk el, ez az előzők után bővebb magyarázatra nem szorul. A 9. és 10. ábrákon föltüntett lövegnél a (K) lövegtalpfarkon és a (kl) sarkantyún olyan berendezésekről van gondoskodva, melyek segélyével az (N) karokat úgy köthetjük össze a lövegtalpfarkkal, hogy azok ennek meghosszabbítását képezzék és ezzel a löveg stabilitását fokozzák, ha ezzel, mint kerekeken álló löveggel tüzelünk. Az (N) karoknak a (K) lövegtalpfarkkal és a (kl) sarkantyúval való összekötésére szolgáló ezen berendezéseket a (K) lövegtalpfarkban vízszintes tengely körül forogható (k5) kereszttestnek a (kl) sarkantyún ülő (k4) karmai és (k6) fülei alkotják. Célszerű itt az (N) karoknak a 7. ábrának megfelelő és a 10. ábrán pontvonalkázott vonalakkal föltüntetett helyzetében való rögzítésére az (n2) rudak és az (n3) hüvelyek helyett az (ni) csapokon kívül további (n6) csapokat alkalmazni. A löveg szállítása alkalmával az (N) karok a (K) lövegtalpfarkhoz vannak összecsappantva és a,z (nl) csapok segélyével az (e9) karmokon, valamint az (n6) csapok segélyével a (k5) kereszttest (k6) fülein rögzítve (lásd az (jS) karoknak a 10. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt helyzetét). Ha az (N) karokat e helyzetből ama helyzetbe akarjuk hozni, melyben azok a (K) lövegtalpfark meghosszabbítását képezik, akkor mindenekelőtt megoldjuk az (nl) csapokat és a (K) lövegtalpfarkot csekély mértékben megemeljük. Ezután az (N) karokat a (k6) fülekben nyugvó (n6) csapok tengelye körül hátrafelé lendítjük, míg azok a (k4) karmok alá kerültek, Ekközben a (k5) kereszttest csekély elforgást végez. Ha most a (K) lövegtalpfarkot az (N) karokkal a földre lebocsátjuk. a (k5) kereszttest visszaforog és az (N) karok a
