76998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasból való srapnellgyujtótestek előállítására
Megjelent 1920. évi augusztus hó 26-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL* SZABADALMI LEÍRÁS 76998. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Eljárás vasból való srapnel-gyújtótestek előállítására. LIPTÁK DR ÉS TÁRSA ÉPÍTÉSI ÉS VASIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG PESTSZENTLŐRINCZEN. A bejelentés napja 1917 szeptember hó 19-ike. A jelen találmány vasból való srapnelgyújtótestek előállítására vonatkozik, főleg az úgynevezett G-srapnel-kettősgyujtókhoz (M. 14, 8 cm. és M. 15, 7.5 cm.), aminő a mellékelt rajz 3. ábráján ponto■ zott szegélyvonalakkal föl van tüntetve. Az ilyen gyujtótesteket eddig az 1. ábrán föltüntetett kovácsvasdarabból fehéren izzó állapotban a 3. ábrán teljes vonalakkal rajzolt alakba való sajtolással és utóbbinak esztergán a pontozott vonalakkal föltüntetett alakra való megmunkálásával állították elő. Ez az előállítási mód a sajtoláshoz használt szerszám gyakori megsérülésével, sőt törésével és így a munka gyakori megszüntetésének kényszerűségével járt, úgy hogy nem csak igen költséges, hanem igen lassú is volt. Főleg a szerszámnak a 3. ábrán (l)-gyel jelölt gyűrűalakú hornyot sajtoló része volt gyakori törésnek kitéve, ami legtöbbször nemcsak a szerszámot tette használhatatlanná, hanem a már többé-kevésbé behatolt szerszámrésznek a horonyba való beszorulása és beletörése miatt magát a munkadarabot is, hacsak hosszas munkával és nagy fáradsággal nem sikerült a beletört szerszámdarabot a horonyból kiszabadítani, hogy a horony sajtolását új szerszámmal lehessen folytatni. Ez azonban szintén hátránnyal járt, mert ha az új szerszám, mint legtöbbször, nem illett be pontosan a már megkezdett horonyba vagy ha a hornyot az előzőleg beletört szerszámrész eltorzította, a munkadarab nem kapja többé meg előírt pontos alakját, illetve méreteit. Ezért a jelen találmány szerint az 1. ábrán látható vasdarabot, fehéren izzó állapotban, megfelelő sajtolószerszámmal előbb a 2. ábrán látható átmeneti alakba sajtoljuk, melynél, mint a rajzon látható, az (1) horony alakja befelé szűkülő és csak ebből az átmeneti alakból sajtoljuk, ugyanazon fehéren izzó állapotban, a 3. ábrán látható alakba, azaz (2)-vel jelölt karimáját fémgyűrű segélyével annyira összenyomjuk, hogy az (1) horony a végleges, azaz párhuzamos falú alakot vegye föl. Ebből a munkadarabból azután, ugyanúgy, mint eddig, esztergán való megmunkálással készítjük el a 3. ábrán pontozott vonalakkal bekerített végleges gyújtótest alakot. Ezáltal, mint föntebb kifejtettük, nemcsak anyagban érünk el igen nagy megtakarítást, hanem a munka jóval gyorsabb is lesz úgy, hogy bizonyos időn belül jó