76993. lajstromszámú szabadalom • Lövedék csapódó gyujtóval
— s — tányéralaikú (t'2) fejének köralakú (f3) kivágásai vannak, melyek a lövedék repülésénél a levegőt akadály nélkül engedik áthatolni. Az (A) gyújtótesttel a rajzon látható módon az (f2) fejet körülfogó serlegalakú (H) test van szilárdan kapcsolva, melynek mellső széle késszerüen ki van élesítve, palástfölületén pedig (h2) áttörésekkel van ellátva. Az (F) (f2) test célszerűen könnyű anyagból (alumíniumból, fából) készül, hogy tehetetlenségé csekély legyen. Az (E) elreteszelöemelő tömegeloszlása a lengéscsapjaikhoz viszonyítva olyan, hogy tömegközéppontjuk a lengéscsapjaik és (e2) orraik között legyen. Lövés után a (G) biztosítás önműködőé« kikapcsolódik, mikor az (F) szárat csakis az (e3) orrok és (fi) kivastagítás között föllépő súrlódás rögzíti nyugalmi helyzetében. Ez a súrlódás elégséges ahhoz, hogy a levegő ellenállását repülés köziben legyőzze, mert a súrlódás aránylag nagy, amennyiben az (E) emelők (e3) orrait a leírt tömegelosztás következtében a centrifugálerő a szár (fi) kivastagítására szorítja. Mikor a serlegalakú (H) test késszerű (hl) éle valamely léggömb bevonatát éri, a bevonatból megfelelő alakú darabot vág ki. melv azonnal az (f2) tányérra fekszik és ennek nyílásait lefödi. Ennek következtében az (f2) tányérra ható nyomás tetemesen nő, mialatt a lövedék a ballon gáztöltésébe behatol, és végül is nagyobbá lesz, mint az (e3) orrok és (fi) kivastagítás között föllépő súrlódás. Az (f2) tányér a ráható nagyobb nyomás következtében az (F) szárat annyira eltolja, hogy az (fi) kivastagítás az (E) elreteszelő emelők (e3) orrait szabaddá teszi. Az (E) elreteszelő emelők alsó végei ekkor a centrifugálerő hatása alatt egymástól annyira távolodnak, hogy az (e2) orrok a (D) üreges test (d3) kivastagításából kikapcsolódnak. Ennek az a következménye, hogy a (d2) rúgó működésnek indul és a (D) üreges test visszafelé csapódik, a (dl) gyújtószeg pedig a (c) csappantyút föllobbantja. A 4. és 5. ábrán látható foganatosítási alaknál a (cl) csappantyú, a (B) fenékcsavar, a (Ü) üreges test, a (dl) gyújtószeg, (d2) rúgó és (E) elreteszelő emelők elrendezése ugyanaz, mint az 1—3. ábrán látható foganatosítási alaknál. Az (A) gyújtótestben és (Al) fejcsavarban vezetett (F) szár az (Í5) rúgó hatása alatt áll, mely azt gyújtóból kitolni törekszik, a gyújtó szállítási állapotában, mint a 4. ábrán látható, (í6) kivastagításával a (G) biztosításra támaszkodik, mely az 1. és 3. ábrán látható biztosításnak felel meg. Az (E) elreteszelő emelők ekkor (e3) orraikkal az (F) szárnak hengeres (Í7) hátsó részére fekszenek. Az (F) szárnak mellső, az (Al) fejcsavaron túlnyúló végére egy tányéralakú (fS) toldat van szerelve, az (Al) fejcsavarnak pedig serlegszerű (a2) toldata van, melynek mellső (a) széle késszerűen ki van élesítve és melynek az (Al) fejcsavar közelében áttörései vannak. Ebben a serlegalakú testben a rajzon látható szitaszerű (a4) fal van kifeszítve. Lövés után a gyújtó ismert módon élessé válik, az (F) szárt előrehajtani törekvő (fo) rúgó feszültségét a lövedék repülésénél az (Í8) tányérra ható légnyomás és az (e3) "orrok és az (F) szár (f7) hátsó része között föllépő súrlódás egyensúlyozza. miért is az (F) szár egyelőre a 4. ábrán látható helyzetében marad. Ha a lövedék valamely léggömb burkolatát éri, a késszerüen kiélesített (a3) széle a ballonburkolatból megfelelő alakú darabot vág ki, mely a szitaszerű (a4"> falra fekszik és a lövedék repülésénél az (fS) tányérra ható légnyomást azonnal csökkenti. Ennek következtében az (fő) rúsró feszültsége túlsúlyra tesz szert és az (P) szár hatása alatt annyira előre tolódik, hogy az (E) elreteszelő emelők (e3) orrai szabadokká válnak. Ennek az a következménye, hogy az (E) elreteszelő emelők a centrifugál erő hatása alatt kifelé lengenek és a (D) iiresres testet ismert módon szabaddá teszik, ez tehát a (d2) rúsró hatása alatt visszafelé csapódik és a (cl) csappantyút föllobbantia. A kivágó szerszám gyanánt ható (H) hiYöMt)
