76987. lajstromszámú szabadalom • Készülék hasítékoknak vagy vájatoknak fából, pl. ajtók és ablakok csuklópántjainak beillesztésére való hasítékok előállítására

ben a fába hatoló mozgásánál forgácsokat szed le és a hasítékot mindjobban mélyíti, amidőn, minthogy a lengési hossz mindig ugyanaz marad, a hasítéknak egymással szemben fekvő keskenyebb oldala egymás­hoz párhuzamos lesz. Ha oly vájatokat akarunk előállítani, melyek a lengő szerszám vastagságánál szélesebbek, akkor annyi ílv szerszámot helyezünk közvetlenül egymás mellé, amennyi az előállítandó vájat szélességé­nek megfelel, amidőn metsző éleik egy ke­véssé ki lehetnek hajlítva, hogy a metsző­­felületek között bordák ne maradjanak. Természetes, hogy ezeknek az egymás mellett működő metsző szerszámoknak nem kell egyiit lengeniük, bármely tet­szésszerinti fáziseltolás lehetséges. A találmányt oly készülék kapcsán ma­gyarázzuk meg, mely a hasítékoknak ab' lak- és ajtókeretekben való előállítására szolgál, az ablak-, illetve ajtópántok föl­vétele céljából. Az 1. és 2. ábra keresztmetszetben és alulnézetben egy ablakpántnak az ablak­kereten való megerősítési módját mutatja. Ezen szerkezetnél az eddigi kézimunká­nál az (1) horonyfelüietet a (2) ablakpánt szélességében és vastagságában kivésik és ezután a kővósővel a (3) hasítékot állítják elő. A (2) ablakpántnak a (3) hasítékba való betolása előtt vagy azután a keret külső (4) felületén egy ezen felületre helye­zett ablakpánt mint sabion segélyével azo­kat a helyeket jelölik meg, melyen az ab­lakpánt lyukai .fekszenek, hogy az ablak­pántnak a (3) hasítékba való betolása után a (4) fölületről az ablakpánt megerősíté­sére való szögek, melyeknek a pánt lyu­kain keli átmenniük, a kellő helyen bever­­hetők legyenek. Ahelyett, hogy a lyukak helyzetének meghatározására egy ablak­pántot használnánk sablon gyanánt, külön sablon is alkalmazható, -mely a megjelö­lendő helyeken csúcsokkal van ellátva, hogy a sablonnak a (4) felületre való föl­verésénél vagy fölnyomásánál a szögek beverési helyén mélyedések állíttassanak elő. Az ablakpántot tehát úgy helyezik a keretlécbe, hogy az (1) horonyfelületen részben szabadon fekszik és ezt a helyze­tet egyéb okon kiviil már azért is választ­ják, mert ezáltal a vésővel előállítandó ha­síték (5) mélysége csekélyebb lesz, mintha az ablakpáníot egészen fába ágyaznék be. mint azt a 3. ábra mutatja. Olyan mély hasítékot, mint aminőt a 3. ábra mutat, t. 1. a kővésővel a fa megrepesztésének ve­szélye nélkül nem is lehetne előállítani; különösen az ablakpánthasíték és az (1) horonyfelület közti vékony (6) szár rende­sen megsérülne. Hogy azonban az ablak­pántnak a fába való ily teljes beágyazása, biztos és szilárd tartós elérésére előnyös volna, az önként érthető. A találmány szerinti készülékkel már most a (3) hasíték (1. ábna), illetve (3’) hasíték (3. ábra) gépi úton állítható elő és pedig úgy hogy a fa nincs veszélyeztetve és ezenfelül oly pontosságot érünk cl, ami­lyet kézimunkánál elérni teljesen lehetet­len. A készülék a 4. és 5. ábrán fölülnézet­­ben és oldalnézetben vázlatosban van fel­tüntetve. A készülék a (7) szerszámból áll, melyet az előállítandó hasíték szélességével egyenlő vastagságú lapos kés képez, mely szabad végének oldalain gyaluszerüen ható (8) metszőéleket, a közepén pedig célszerűen egy vagy több fürésszerüen mű­ködő (9) metszőéllel van ellátva. Ez a (7) szerszám a (10) szerszámtartóba van be­fogva, mely az előállítandó hasíték hossz­irányára merőleges (11) tengely körül for­­gathatóan van ágyazva úgy, hogy a (7) kés a (10) szerszámtartó megfelelő meg­hajtása által, a (11) tengely körül lenget­hető. Ennek a lengő mozgásnak, melyet a szerszám saját síkjában végez, természe­tesen a famegmunkáláshoz szükséges se­bességgel kell végbe mennie és ha az ab lakkeretet, melyben a hasítékot előá1 juk, a (12) lengési tengely irányálr gyorsan lengő szerszám felé toljuk a (8) és (9) metszőélek a fát fokc úgy marják ki, hogy a 4. ábrár metszetben feltüntetett hasíték 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom