76979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emberi és állati táplálék gyanánt szolgáló szárazszeleteknek, őrleményeknek és sajtolmányoknak nyersen kezelt gumós- és gyökérnövényekből, valamint zöldségfélékből való előállítására
Megjelent 1920. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIBÁS 76979. szám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás emberi és állati táplálék gyanánt szolgáló szárazszeleteknek, őrleményeknek és sajtolmányoknak nyersen kezelt gumós- és gyöknövényekből, valamint zöldségfélékből és gyümölcsökből való előállítására. ZÓRÁD ISTVÁN MAGÁNZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1917 junius hó 6-ika. Ismeretesek már részint emberi táplálék, részint állati takarmány gyanánt, avagy további ipari földolgozás céljaira szolgáló növényi nyersanyagokból, — leginkább burgonyából — kapott készítmények. De ezek tulajdonképeni rendeltetésüknek és céljuknak vagy egyáltalán nem, vagy csak részben felelnek meg, — mert tökéletlenek, használhatóságuk nagyon korlátolt, — sőt nem ritkán az egészségre is káros hatású. Ezen nyerstermények helyes és célirányos konzerválásának jelentősége nemcsak abban van, hogy a. nyersanyagból rothadás, fagyás és csírázás (vagy légzés) következtében veszendőbe menő mennyiségek más célra mentetnek meg és hogy a nyersanyag víztartalmának szárítás útján való lecsökkentésével a szárítmány eltarthatóvá válik és szállítása megkönnyíttetik, hanem végcélként főleg abban, hogy a helyes eljárás útján kapott, jól kezelt, kifogástalan minőségű és belértékű készítmények táplálkozás céljaira minél nagyobb mennyiségekben és különböző formában rendelkezésre legyenek és ezek segítségével más, értékesebb szükségleti anyagokban is nagyobbmérvű megtakarítások legyenek elérhetők. Ez azonban az eddig ismert eljárásoknál keletkező termékekkel még' távolról sincs elérve. Az eddigelé ismeretes eljárásnak lényeges hátránya többek között az, hogy a szárítás 65 foknál magasa Db hő mellett történik, minek következtében a kezelt anyagnak, különösen pedig a zöldség- és gyümölcsféléknél is az erősebb elcukrosodástól eltekintve, a sejtszövetnek oly nagymérvű hirtelen zsugorodása áll be. hogy e miatt a szárítmány duzzadási képessége annyira alászáll, hogy elfogyasztásra csak hosszas,, és a kelleténél költségesebb, erős főzés után válik fölhasználhatóvá; ettől azonban még el is tekintve, a hosszasan tartó főzés következtében az aszalmány értékes beb
