76954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű szénhidrogének kitermelésének fokozására olajgáznak vagy karburáló gázoknak nehéz ásványolajokból vagy ezek párlati termékeiből való előállításánál, valamint vízgáznak és más efféle gázoknak ezen anyagokkal való karburálásánál

_ 2 -hoz vezettetnek és azzal együtt földol­goztatnak. Azt kellene hinni és minden szakember eddig ezen a nézeten volt, hogy a kátrányszerű maradékoknak az elgázosítandó olajhoz állandóan újból való hozzávezetése által ez lassankint annyira rosszabbíttatik, hogy gázfejlesz­tésre és karburálásra már egyáltalán nem, vagy csak igen rossz hatásfokkal alkalmazható. Azonban azt tapasztaltuk, hogy benzinre és gázra való tökéletes föl­dolgozás állhat be, ha a destruktív lepá­rolás 500—650 C fok mellett eszközölte­tik és a kátrányos termékek újból ismét a friss olajhoz hozzávezettetnek. A kata­lizátor (pl. vasoxid) hőmérsékletét elő­nyösen abban a mértékben növeljük, a melyben a friss olaj mindig több és több kátrányszerű terméket tartalmaz. Az el­járás azonban mihamar veszteglő álla­potba jut, amelyben azután megfelelő hőmérséklet mellett ugyanannyi kátrány keletkezik, mint amennyi megbontatik úgy, hogy ezen időponttól kezdve a hő­mérséklet azonos maradhat. Ily módon lehetővé válik pl. 100 kg. gázolajból 50—60 m3 13000 kaloriás fölső értékű fűtőgázt fejleszteni, tehát már a gázfejlesztésre nézve is az eddiginél ked­vezőbb eredményt elérni és emellett kát­rányszerű termékek létesítése nélkül 25—30 kg. benzint nyerni A leírt eljárás a barna- vagy kőszén­kátránynak vagy a kátrányolajoknak földolgozására is alkalmas, könnyebb szénhidrogének (különösen benzol és to­­luol) nyerése céljából. Minthogy közben egyidejűleg magas értékű gá: zok kelet­keznek, azok vízgáz karburálására is al­kalmazhatók. Ezáltal meg van adva a lehetőség, vízgázt kátránnyal vagy kát­rányolajakkal aromás vagy benzinszerű szénhidrogének egyidejű nyerése mellett karburálni, ami főkép akkor bír jelenté­kenyebb fontossággal, ha a vízgázt szén­ből melléktermékek (ammóniák és kát­rány) nyerése mellett állítjuk elő. Jelen leírásban „könnyű“, illetve „illó, benzinszerű“ szénhidrogéneknek azon anyagokat jelöljük meg, melyeknek forrpontja körülbelül 50—180° között van és a kereskedelmi forgalomban lig­­roin, petroleum-aether, petroleum-ben­­zin, mótor-benzin. nehéz benzin, lakk­benzin és más ily neveken ismeretesek. „Nehéz ásványolajak“ alatt azokat értjük, melyeknek forrpontja a 200°-ot meghaladja és melyek kereskedelmi forgalomban zöld- és kékolaj név alatt szerepelnek. „Nagy molekulás“ szénhidrogéneknek, melyek kátrányt képeznek, oly anyago­kat nevezünk, melyeknek forrpontja 200 fokon fölül van, de a „nehéz ásványola­jaktól“ abban különböznek, hogy piro­gén megbontás által létesítettek és ennek folytán bonyolultan összetett anyagokat tartalmaznak, melyek az ere­deti ás vány olajakban nem fordulnak elő. A rendes hőmérsékleten gázalakú szén­­hidrogének az előbb említett folyós szén­­hidrogénektől megkülönböztetve akkor neveztetnek ., könnyű“ szénhidrogének­nek, ha a füstölgő kénsavban nem oldha­tók; ide tartoznak a methán, aethan, pro­pán stb., míg „nehéz, gázalakú szén­­hidrogénekének a füstölgő kénsavban oldhatók, különösen az aethylen, benzol- és toluol-gőz neveztetnek. Szabadalmi igények. 1. Eljárás könnyű szénhidrogének kiter­melésének növelésére olaj gáznak vagy karburáló gázoknak nehéz ás­ványolajokból, barna- vagy kőszén­kátrányból vagy ezek párlati termé­keiből való előállításánál, valamint a vízgáznak vagy más efféle gázoknak ezen anyagokkal való karburálásánál, célszerűen katalizátor (pl. vasoxid) alkalmazása mellett, azáltal jelle­mezve, hogy az ásványolajaknak ala­csony (500—650°) hőmérséklet mellett történt megbontása és a könnyű szén­­hidrogének leválasztása után vissza­maradó maradékok az újonnan hozzá­vezetett ásványolajjal mindig újból wyomi

Next

/
Oldalképek
Tartalom