76949. lajstromszámú szabadalom • Elektróda
Megjelent 1920. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76949. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Elektróda. LITSCHEK JENÓ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 julius hó 16 ika. A találmánytárgya elektróda különösen galvánelemek és pedig elsősorban szárazelemek számára, mely főképen fokozott teljesítménye által tűnik ki. Ismeretes, hogy a galvánelemeknél alkalmazott oxigéndús depolarizáló anyag az elem üzeme közben leadott oxigénjét részben újból fölvenni képes és ezáltal hosszabb ideig marad hatásos, ha azt kellő módon és megfelelő mértékben levegővel hozzuk érintkezésbe, illetve hogy ha a. galvánelem szénelektródját megfelelő katalizáló anyagokkal vesszük körül és a levegő kellő hozzávezetéséről gondoskodunk, akkor maga, a. levegő is képes bizonyos mértékig depolarizátorként hatni. Eddig, különösen, a jelenleg általában alkalmazott úgynevezett, bátyúéi ektródáknál a levegő kellő hozzávezetéséről azáltal igyekeztek gondoskodni, hogy a batyúelektródák szénmagjának külső fölületén vagy annak belsejében légcsatornákat képeztek ki. Ezzel a kiképzéssel azonban a. depolarizáló anyag regenerálását, illetve a. levegőnek depolarizátorként való kihasználását, csak kis részben lehetett elérni, mig a jelen találmány, melynek alapját az a felismerés képezi, hogy az oxigéndús anyag, illetve a levegő depolarizáló hatását nem a szénmag közelében, hanem a depolarizáló vagy a katalizáló anyagból előállított testnek külső, az elektrolittel érintkező ható fölületén fejti ki, a levegő hatásának teljes kihasználását teszi elérhetővé. A találmány értelmében a légcsatornákat nem a szénben, illetve a szén és a depolarizáló vagy katalizáló anyag érintkezési fölületén, hanem a ható fölületen vagy ennek közelében képezzük ki. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező elektróda példakép vett foganatosítási alakja mint bátyúéiektróda az 1. ábrán nézetben, részben függőleges metszetben és a 2. ábrán az 1. ábra A-B vonala szerint vett metszetben van föltüntetve. A rajzon (a) a szénelektróda és (b) a szénelektródát körülvevő repolarizáló vagy katalizáló massza, melyben a talál mány értelmében a külső, tehát az elektrolittel érintkező fölíilet közelében az egyenletesén elosztott, kör- vág}- egyéb keresztmetszetű (c) furatok vannak kiképezve. Hogy már most batyúelektródáknál a I
