76946. lajstromszámú szabadalom • Készülék a mótor belsejének beporosodás ellen való megvédésére, különösen mótoros ekéknél

— 3 — nak összekötve. Az (1) előmelegítőtői a (c) csőkapcsolat az (f) csőelágazáshoz vezet, melylyel a (d) vezeték is kapcso­latban áll; az (f) csőelágazás az (a) j tiszta levegőkamrához van kapcsolva. A kétágú (g) csodarab mindkét ágában csappantyúk vagy hasonlók vannak el­rendezve, hogy ismert módon a két ve­zeték mindegyike részben vagy egészen elzárható legyen. Ezen csappantyúk helyzete szerint csak hideg tiszta levegő áramlik az (f, d, g, i) vezetéken keresz­tül, vagy pedig meleg, tiszta levegő az (f, c, 1, h, g, i) vezetéken át vagy végül hideg és fölmelegített tiszta levegő ke­veréke áramlik mindkét vezetéken ke­resztül, az (m) elgázosító toldatot körül­vevő (k) tokba, innen pedig az eigázosí­­tóba és a (t) beáramló csövön keresztül a hengerbe. Azáltal, hogy a szűrön keresztül a le­vegő a tisztái égkamrába a motor pilla­natnyi szívóhatásától függetlenül folyto­nosan utánáramlik, nem kell túl nagy tiszta légtartányt alkalmazni, amilyen a járművel még kényelmesen szállítható és ennek dacára igen finom nyílású szű­rőt alkalmazhatunk. Ha ezzel együttesen az áramlási sebesség, mellyel a levegő­nek a szűrőn át kell haladnia, le van csökkentve, akkor a szűrő eldugulása és ezzel együtt a légbevezetés meggátlása ki van zárva, mivel a porrészecskék a ti non szövésű szűrőbe nem hatolhatnak be és nem szorulhatnak annak nyílá­saiba. Másrészt azonban a szűrő külső felületén lerakódó por a menet közben fellépő rázkódtatások által folytonosan lerázatik. A forgattyúszekrény belsejének az el­gázosító toldatot körülvevő zárt tiszta légvezetékhez való kapcsolása még azt az előnyt nyújtja, hogy ezen az úton sem juthat portartalmú levegő a forgattyú­­slzekrénv belsejébe, miáltal a kenőolaj­nak a csapágyakra és egyéb surlódó al­katrészekre nézve káros bepiszkolódása meg van gátolva, ezenfelül még azt az előnyt is, hogy túlnyomásnak a fór- i gattyúszekrényben való fellépésénél az utóbbiban levő porlasztott olajból és el nem égett gázokból álló keverék az el­­gázosítón keresztül a motorba vezettetik és így a motor teljesítőképessége szem­pontjából haisjznosíttatik. A forgattyú­­szekrényben a túlnyomás többnyire azál­tal jön létre, hogy* a dugattyú és henger közti tömítési hiba folytán a nagy fe­szültségű tüzelőanyag légkeverék a hen­­gei'térből a forgattyúszekrénybe jut. Ha a dugattyú kompresszió közben fölfelé halad, tehát a keverék feszültségével szemben mozog, akkor csekély tömítési hibák folytán a keverék részecskéi ke­resztülhatolnak, mivel áramlási ener­giája teljesen érvényre juthat és a ke­­resztüljutás útja a dugattyú ellenirányú mozgása következtében megrövidül. Hogy ugyanezen úton elégett gázok is jutnak nagyobb mennyiségben a for­­gattyúszekrénybe és a további úton az eigázosí tón keresztül a motorba, ami a ; heszívott keverék jóságát csökkentheti, nem fog oly könnyen bekövetkezni, mert habár a robbanásnál a gázok feszültsége a. legnagyobb is, azon pillanattól fogva, amelyben a dugattyú lefelé megy és mozgási irány az áramlási energia irá­nyába esik, a gázok által az átszivárgás­­nál leírandó út mindinkább meghosszab­­bíitalik. Röviddel az alsó holtpont előtt, tehát röviddel a dugattyú fölemelkedése előtt, amikor az átáramlás útja ismét megrövidíttetik, a kipuffogás nyílik és az elégett gázok kényelmesebb kivezető utat találnak. De még azt is tekintetbe véve, hogy kivételes esetekben elégett gázok a motorhoz visszajuthatnak és a tüzelő­anyag légkeverék jóságát ronthatnák, a. kémények elhagyása és a forgattyúszek­rény belsejének a tisztalégvezetékhez való kapcsolása másrészt tetemes előnyö­ket biztosít. Szabadalmi igények: 1. Berendezés poros levegőnek robbanó motorok belsejébe való jutásának meggátlására, különösen motoros HlBAs 1 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom