76903. lajstromszámú szabadalom • Javított hajtómű gépkocsikhoz
gései- esetén, az ezáltal okozott. oldalirányú kilengéseit is a (<>) kerettől, ill. a (3) mellső keréktengelytől függetlenül végezhesse. (10)-zel egy a (6) kerettel együtt a (2) mellső kerekek forgóállványát képező lemez van jelölve, mely a (11) csapágyak közvetítésével, a (3) mellső keréktengelyen, ezen tengely körül forgathatóan, de oldalirányú eltolódás ellen (12) állítógyűrűk segélyével biztosan van ágyazva és mellső szélén, két, az alváz legmellsőbb végén, ennek közepében, egymásfölött elrendezett (13) vezetőcsiga közt úgy van vezetve, hogy utóbbiak azt rendszerint vízszintes helyzetében tartják, azonban a kocsialváz, rugalmas föl- és lemozgásaikor, magával viheti azt, miközben az a (3) mellső keréktengely körül megfelelően elforog. Ezen (10) lemezen nyugszik a kocsialváz mellső része a mellső (8) tartórugók segélyével, az ezeken ágyazott (8x) gör•dülőcsigák közvetítésével (1. és 3. ábra), és így ez a lemez a kocsi mellső részének súlyát a mellső kerekekre viszi át, Ennek a (10) lemeznek alsó oldalán már most, a (3) mellső keréktengely előtt és ezzel párhuzamosan, a (14) melléktengely van lazán forgathatóan ágyazva, mely a végeire fölékelt kis (15) fogaskerekek közvetítésével, a (2) mellső kerekek belső kerületén kiképezett (16) belső foga zárokba kapaszkodik és így a (2) mellső kerekeket közvetlenül kerületükön hajtja. Ennek a (14) mellék tengelynek hajtása egy a (3) mellső keréktengelyen, a (fi) kereten bellii, lazán forgathatóan ágyazott lánckerekes közlőmű segélyével történik, mely két. egymással egyetlen (17) ágyazószelence segélyével kényszermozgásúlag összekötött (.18) és (19) lánckerékből áll. A (18) lánckerék, ismert módon, egy, itt a (17) ágyazószelencét kiképezett (20) golyón (4. ábra), ! melynek középpontja a (3) mellső kerék- j tengelynek a (7) csapok tengelyével való metszési pontjában fekszik, minden golyóval kényszermozgásúlag összekötötten van elrendezve és a (21) lánc, valamint a (22) lánckerék közvetítésével a gépkocsi (4) hátulsó kerekeit is hajtó (23) főtengelyről kapja hajtását. A (19) másik lánckerék ellenben mereven van összekötve a (17) szelencével és a (24) lánc, valamint a (14) melléktengelyen ülő (25) lánckerék közvetítésével hajtja ezt a (14) melléktengelyt. A (18) lánckerék, a (21) láncban a (3) mellső keréktengely minden egyes kilengetése közben keletkező feszültség folytán, mozdulatlanul megmarad ugyan a hajtósíkban fekvő forgási síkjában, mindamellett még egy külön, a rajzon föl nem tüntetett, ismert, a kocsialvázon megerősítendő vezeték segélyével, külön is biztosítható folytonosan változatlan forgási síkjában, úgy hogy tehát a (18) lánekerék, a járműalvázhoz képest, mindenkor ugyanabban a síkban forog, ha a (3) mellső keréktengely, a kocsi kormányzása céljából, amint ez az 5. ábrán pontozott és pontvonalkázott vonalakkal föl van tüntetve, a vízszintes síkban, a (7) csapok tengelye körül, az egyik, vagy a másik irányban tetszőlegesen elforog, úgy hogy tehát minden esetben biztosítva van a (2) mellső kerekek akadálytalan és egyenletes hajtása, A (2) mellső kerekek elforgatása, ill. kormányzása tetszőleges ismert berendezésekkel történhetik, tehát pl. egy a (3) mellső keréktengelyen csuklósán megerősített vízszintes (26) fogasív közvetítésével, mely egy, a. (27) kézikerék segélyével működtetendő (28) kormánytengelyen ülő (29) fogaskerékkel kapcsolódik. Megjegyzendő még, hogy a rajzolt foganatosítási példánál a kocsi hátulsó kerekei is, egészen azonos módon, mint annak mellső kerekei, kerületükön hajtatnak, mely célra ezek a (4) hátulsó kerekek is (16x) belső fogazással vannak el! látva, melybe a (30) motor által a szokásos módon működtetett, az (5) hátulsó irányban mozgathattam de ezzel a. (20) keréktengellyel párhuzamos (23) főiHlBAs
