76898. lajstromszámú szabadalom • Tár kézi lőfegyverekhez
(14) fegyveragy hosszában van alkalmazva, a ikülső, acélbádogból való üreges (15) hengerből áll, melynek falába egy csavarmenetes mélyedés (horony) van belül besajtolva és melyen kívül csavarmenetes (16) emelkedések láthatók. Ebben a horonyban a (16) csavarmenettel megegyező (17) csavar mozgatható, melynek belső magja a belül üreges (18) tárhengerből áll. A két (15. 18) henger között tehát egy csavarmenetes tér van, melynek magassága és hossza a töltény magasságának és hosszának felel meg. Ha a tár meg van töltve, akkor a töltények a (18) hengeren fekszenek és hátulról előre a fegyvercső felé való haladásuknál két végükön a csavaralakú (17) szárnak vagy -.válaszfalak által vezettetnek. Azáltal, hogy a tölténytár csavarmenetszerűen egy henger körül van kiképezve, több töltény részére van hely mint amennyit az eddig ismert tárakban el lehetett helyezni. A töltényeket pl. a következő berendezés segélyével vezethetjük a fegyvercső (töltőkamra) felé: A (18) hengernek fala egész hosszában egy, a (17) csavarszárnyak között a középen haladó (19) csavarvonalú hasítékkal van ellátva, mely hasítéknak ugyanaz a csavarmenetmagassága, mint a csavaré. A .hasítékban ja (20) tolattyú vagy hasonló mozog, melynek (21) lába (6. ábra) a villaalakú, pl. 'acélból előállított (22. 23) rúd hosszhasítékában csúszik, mely a belső (18) hengerben \«an alkalmazva. A villa két (22, 23) szárból áll, melyek közül a (22) szár egész hosszában a (24) hasítékkal van'ellátva (4. ábra). Ebben a. hasítékban mozog a (25) to- 5attyúnyelv (3. ábra). A másik (23) villaszár egész hosszában egy horonnyal van ellátva a (21) tolattyúláb (26) vezetőcsapja részére (6. ábra). A (22, 23) villa ugyanolyan hosszú, mint a. tár és elöl a tárnak mellső végét elzáró (27) födéllel és (28) fogaskerékkel van ellátva, mellyel a kis (29) fogaskerék kapcsolódik. Utóbbi fogaskerék a szilárd (30) tengelyen ül, mely egy, a fegyvernek oldalán alkalmazott tárcsaszerü (31) rúgóházba nyúlik be (1. és 2. ábra). Ebben a házban erős tekercsrúgó van, melyet a külső oldalon .alkalmazott (32) forgattyúval fölhúzhatunk. Ha ezt, az alábbiakban tárrugónak nevezett rugót azáltal, hogy a (32) forgattút az 1. ábrán berajzolt nyíl irányában forgatjuk, fölhúzzuk, akkor a (22, 23) villakészülék a tár mellső végéről nézve az óramutató járásával egyértelműen forog, minek következtében a (20) tolattyút a (19) hasítékban hátrafelé a tárfenék felé mozgatja. Ebben a hátsó helyzetben a tolattyú megtöltött tárnál van. Ha most a forgattyút az 1. ábrán berajzolt nyíl irányá lévő tárrúgó a tolattyút ismét előre hajtja, mely ennek következtében az előtte lévő tölténysort előre a fegyvercső felé mozgatja. A (29). ill. a'(28) kereket és így a (20) tolattyút is zárt tárnál, ha a fegyvert egyes töltésekre akarjuk használni, vagy a tárnak töltésénél, ha a tolattyú a 3., 4. és 6. ábrán jelzett módon van elrendezve, valamilyen kívülről működtethető zárókészülékkel rögzíthetjük, mint amilyen pl. az 5. ábrán jelzett (33) zárókilincsszerkezét. Nyitott tárnál, tehát lövéskor a tölténysort az elülső töltény tartja vissza, mely a závárzathoz vagy egy, a fegyverszekrényben ezen závárzat által befolyásolt orrhoz ütközik. A 6. és 7. ábrán a tölténynek előre, a fegyvercső felé vezetése két példakénti kiviteli alakban van föltűnhetve. Miután a töltények a fegyverszekrényhez értek, egy ferde (34) síkon mozognak el és a (35) nyíláson át (3. ábra) a fegyverszekrénybe emeltetnek, ahonnan a závárzat a töltényeket a tölténykamrába bevezeti. A 6. ábr*a a fönt leírt és a 3. é:s 4. ábrán is berajzolt tolattyút tiintéti föl. A 7. ábrán látható 'kiviteli alaknál a (20) tolattyú a tölténykamrában lazán fekvő fej alakjával bír. melyben a rugós (36) kilincs van'alkalmazva. Ez a kilincs a (18) belső tárhengernek (19) hornyába kissé
