76896. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a mozdonygéptől az előmelegítőhöz menő vezeték elzárására
áll összeköttetésben, ,melyet az egyik oldalon mindig az ¿f) rúgó, a másik öldalon pedig a nyomófolyadék terhel, mely a (g) nyíláson át áramlik a vezérlődugattyú tokjába; a rugóval terhelt dugattyúoldal a külső levegővel közlekedik. A (g) nyílás vagy a 3. ,ábra szerinti .önműködő vezérlőszerv (h) furatával az i(i), vagy pedig a 6. ábra szerinti mechanikai működésű szivattyú ,gőzszelepének (hl) ¿urátává 1 az (il) vezeték útján van összekötve. A :3. ábra szerinti vezérlőszerv egy, a (k) dugattyú által ^vezérelt kis átmérőjű (1) golyós szelepből áll, mely -a (kazán gőzteréből a 2. ábra szerinti elzárószerv (e) dugattyújához menő (i) vezetékben fekszik. A (k) vezérlődugattyú alatti tér a külső levegővel, a fölötte fekvő tér pedig az ,(m) vezeték útján a 4. ábra szerinti szivattyúgőzszeleppel van összeköttetésben. Ez utóbbi az (n) toldat i?tján a gőzkazánnal közlekedik, míg az (o) toldathoz az 5. ábra szerinti tápvízszivattyú gőzvezetéke csatlakozik. A, 6. ábra szerinti, váltakozva alkalmazható, mechanikailag működő gőzelosztó szervnek a szivattyú (p) gőzszelepével összekötött (q) vezérlőszerve a .tápvízszivattyú nyugalmi helyzetében, tehát zárt (p) gőzszelep ,mellett, a rajzban szemléltetet módon, a/hl) nyílást teszi szabaddá úgy, hogy a ' kazángőz az (r, hl) nyílásokon, az (il) gőzvezetéken át az (e) vezérlődugattyú fölötti térbe (2. árba) áramlik át. A '2. ábra szerinti elzárószervvel váltakozva a 7. ábra szerinti ■ elzárószerv is alkalmazható. Ez utóbbiban a fáradtgőz vezeték elzárására (dl) dugattyús tolattyú tszolgál, melynek (el) vezérlődugattyújára a tápvízszivattyú gőzbeáramlási vezetékből az (i2) csővezetéken és a (gl) ;nyíláson át a vezérlődugattyú kamrájába vezetett víz egyoldalasan hat. Az (el) vezérlődugattyú' átmérője nagyobb, mint a (dl) vezérlődugattyúé úgy, hogy a tápvízszivattyú nyugalmi .helyzetében az (al) fár'adtgőz vezetékből a tok belsejébe futó fáradtgőz az (el)vezériődugattyú aísó föliiletére túlnyomást gyakorol és ez utóbbi a föltüntetett, fölső végállásba tolatik, melyben a (dl) dugattyús tolattyú egyidejűleg az előmelegítőhöz menő (al) fáradtgőz vezetéke’ elzárja. Ha a ¡2—4. ábrák szerinti három szerv együttműködik, akkor a 4. ábra szerinti szivattyúgőzszelep elzárása és a tápszivattyúnak ezáltal létesített nyugalma folytán egyúttal a (k) dugattyú fölső oldalára eszközölt gőzbeáramlás megszakíttatik, minek köve :keztében az alulr.'l ható hazángőznyomás az önműködő (1) golyós szelepet ny.ja. Ily módon a gőz a (h) furaton, az (i) vezetéken és'a (g) nyíláson át a 2. ábra szerinti (e) vezérlődugattyú előtti kamrába juthat úgy, hogy az (e) vezérlődugattyú az (f) rugónak a másik dugattyúoldalára ható nyomása ellenében lefelé tolatik és a (d) elzárószefep fészkére szó rí ttatik. Ezáltal a fáradtgőznek az (a) vezetékből a (b) előmelegítőbe való beáramlása és így a fáradtgőz útján való előmelegítés megszakíttatik. Ha a 4. lábra szerinti szivattyúgőzszelep nyitásával a tápszivattyút újból megindítjuk, akkor a gőznyomás az (m. n) úton a 3. ábra szerinti önműködő vezérlőszerv (k) dugattyúja elé kerül úgy, hogy az (1) golyós szelep fészkéhez szorul és nyomólevegőnek az (e) vezérlődugattyúhoz (2. ábra) való áramlása megszakíttatik. Ennek következtében a fáradtgőz által a (d) elzárószelep alsó oldalára kifejtett nyomás túlsúlyba kerül és megemeli, illetve nyitja a szelepet, míg ugyanakkor az (f) terhelőrúgó kiterjed és az (e) vezérlődugattyú és vele együtt a (d) szelep teljes megemelését létesíti. Ha váltakozva a 6. ábra szerinti szi'/attyúgözszelepet a 2. ábra szerinti fáradtgőz elzárószervvel kapcsoljuk össze, akkor a tápvízszivattyú nyugalmi helyzetében. illetve a (p) szelep zárt helyzetében az (r, hl), (g) úton nyomófolyadék kerül az (e) vezérlődugattyú elé, amikor is a (d) elzárószelep záródik, míg a tápvízszivattyúnak a íp) szivattyúgőzszeleppel való megindításánál az ettől 'mechanikailag függőXq) tolattyú a (hl) furatot a szabadba vezető (s) furattal köti össze úgy.
