76895. lajstromszámú szabadalom • Vezérléás repülőgépek légcsavarjain keresztül jövő gépfegyverekhez

ges helyén levezetett lökőmozgást a gép­fegyver závárzatának mozgása befolyá­solja és pedig oly módon, hogy a lökés addig eflháríttatiik a gépfegyverelhúzóken­gyelétől, amíg a závárzat tdltöfolyamiatot végez és a lökésátvitel ,csupán abban a pil­lanatban kapcsolódik be, amelyben a zá­­várziat ismét nyugalmi állásba jutott. A rajzon a találmány tárgyának kiviteli példája vázlatosan van föltüntetve. 1. ábra a vezérmírnok az elsütés pilla­natában elfoglalt állását 2. ábra pedig a töiltőfolyamátot tün­teti föl. Az (a) motor tengelyére van erősítve a (b) légcsavar és a (c) iitközős korong, amely a (h) rúgó révén állandóan leszorí­tott (d) lökőcsigát vezérli. A motor for­gása közben a (c) ütközőskoronggal meg­érteit (d) csiga elmozdulása az (e) rúd, (f) szögemeltyű és (g) rúd útján vivődik át a gépfegyver elhúzására. A gépfegyver­ből csak az (i) töltőemeltyű és. (k) elhúzó­kengyel van föltüntetve és a závárzát moz­gását az (i) töilitőemeltyü mozgása jelzi. Az (i) emeltyű a helyhez kötött (1) tengely körül fordul el, miközben az (m) pont je­lenti a vég-, vagyis nyugalmi állást, amelybe az adogatórúgó szorítja hx töltő­­emeltyűt. Ezt az állást (n) ütköző hatá­­roilja a gépfegyveren. Az (i) töltőemeltyű­­nek mozgása (m) ponttól (o) pontig és vissza (m) pontig megfelel a závárzat tel­jes mozgásáriak és így a töltőfolyamatnak. Ha tehát az (i) töltőemeltyü az (m) pont­hoz ér, ez azt jelenti, hogy a töltőfolyamiat be van fejezve. Oly célból már most, hogy meglevő typusú gépfegyvereknél se kell­jen semmiféle lényeges átalakítást se csi­nálni, a (g)' lökőrurfat az (i) töltőemeltyü befolyása alá vetjük. Ezt a befolyásolást azonban nem. csupán innen, hanem ép így závárzat bármely más pontjáról levezet­hetjük, amely a töltőfolyamat mozgásában ré'szt vesz. 'Az (i) töltőemeltyü befolyásának aláve­tett szerv a föltüntetett kiviteli alaknál (p) lengőcmelyüből áll. amely csuklósán van | összekötve a (g) lökörúddal. A (p) lengő­emeltyű (q) szánban van vezetve, amely egy (r) rúdra van erősítve, amit viszont egy (s) rúgó fölszorít áz (i) töltőemeltyű pályájába, ameddig a fölső rúgótányér neki fék szik az (n) ütközőnek (1. 2. ábra). Az (r) rúd és vele együtt a (q) szán is, mindaddig ebben az állásban marad, amíg a gépfegyver závárzata még a töltényfo­lyamatot végzi. Ezalatt a (p) emeltyű lö­késéi ^ (k) elhúzókengyel fölött játszanak úgy, hogy ez utóbbit nem érhetik. Ha azon­ban a töltőfolyamát befejeződött és az (i) töltőemeltyű nyugalmi állásába jutott az (m) pontnál, akkor az (i) emeltyű az utolsó pillanatban lenyomja az (r) rudat a (q) szánnal együtt úgy, hogy a (g) rúd legkö­zelebbi lökése már a (k) elhúzókengyelt éri és így egy lövést vált ki (1. 1. ábra). Hogy -az (r) rúd a (q) szánnal együtt is lefelé juthasson, mikor a (g) rúd lökőállá­sában a (p) leng őemel t3m még a . (k) el­­húzőkengyel fölött van és így nem nyom­ható le. a lengőfemeltyű fölött a szán háisí­­'tékába egy (u) rúgó vagy kengyel van be­iktatva. Ez azután nyomban leszorítja a (p) lengőemeltyűt, mihelyt ez utóbbi kez­dőállásába visszavezérel te tik. A lökőrudazatnak a töltőemeltyű részé­ről való ilyen befolyásolása mellett tetsző­leges mótorfurdalátszánmáJ is csak akkot váltódik ki egy lövés, ha a töltőfolyamat befejeződött. Ezenkívül még a munka pon­tosságának azon főkövetelményét is kielé­gítjük. hogy az ütközőről érkező lökés köz­benső áttételi szerviek beiktatása nélkül is közvetlenül az elhúzókengyelre vitetik át úgy, hogy a lövés leadása biztosan függ az ütköző-, ill. a légcsavar áldásától. Szabadalmi igény. Röpülőgépek motorjáról hajtott vezérlés a légcsavar körén keresztül lövő gép­fegyverekhez, jellemezve egy, a motor­ról hajtoitt lökőrudazat (g), valamint a gépfegyver clhúzók'cngyele (k) közé WYOW

Next

/
Oldalképek
Tartalom