76869. lajstromszámú szabadalom • Forgó tolattyú

Megjelent 1920. évi julius hó 34-én. MAGYAR KIRÁLYI Ifi« SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76869. szám. Ve/l. OSZTÁLY. Forgó tolattyü. MAROŰSCHEK CARL MŰVEZETŐ B1ALA (GALÍCIA). A bejelentés napja 1918 május hó 15-ike. Jelien találmány tárgya forgótolattyú, mely kiváló tömítőképessége és nagy üzembiztonsága által tűnik ki. Mellékelt rajz 1. és 2. ábrája jelen forgótolattyúnak kétféle kiviteli alakját hosszmetszetben, 3. ábra az 1. ábrán lévő egyik tolattyú­­liáznak belső nézetét, 4. ábra az 1. ábrához tartozó kétrészű tolattyú egyik részének belső nézetét, 5. ábra 4. ábrához tartozó keresztmet­szetet, 6. ábra az 1. ábrához tartozó kétrészű tolattyú másik részének belső nézetét, 7. ábra 6. ábrához tartozó keresztmet­szetet, 8. és 9. ábrák végül a 2. ábra szerinti egyrészű tolattyúnak egy változatát mu­tatják oldal- és előlnézetben. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alakok­nál egyaránt a tolattyúház a tolattyú for­gástengelyére merőleges irányban két (a) részre oszlik, melyek tömítés közbeiktatá­sával (b) csavarok útján vannak egye­sítve. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál mind­egyik (a) tolattyúrész (a‘) harántfallal van ellátva, melyek mindegyike a forgótolattyú fölfekvési fölülete, ill. tükreként van kiké ­pezve. Maga a forgótolattyú két dobsze-I rűen egymásba illő, egymásba kapcsolt ! (c, d) részből áll, melyek között az (e) tömítőgyűrű van. Az egyik (c) tolattyú­résznek 4., 5. ábrákon látható módon (f) bemélyedései, a másik (d) tolattyúrésznek pedig 6—7. ábrákon látható módon ezen bemélyedésekbe beillő (g) kiugrásai van­nak, melyek a (c, d) tolattyúrészek kö­zött a kényszermozgási kapcsolatot biz­tosítják. Az (a‘) harántfalak a (c, d) to~ lattyúrészekhez hasonlóan, körszeletalakú (a2), ill. (c‘, d*) áttörésekkel vannak el­látva. A (c) tolattyúrészen a (c‘) áttöré­seken kívül még (c2) lyukak is vannak, azonkívül pedig ezen tolattyúrésznek külső kerülete (h) fogkoszorúval van föl­szerelve, mellyel a tolattyúházban ágya­zott (i) fogaskerék kapcsolódik, melyek (i‘) tengelyén (k) kéziforgattyú ül. Ha az (a2, c‘, d‘) áttörések egymást födik, úgy az 1. ábrán jelzett nyíl irányá­ban a kérdéses gáz-, gőzalakú, vagy fo­lyékony közeg a tolattyúházon ismert mó­don keresztül áramolhatik, míg ha a (k) forgattyúval a.tolattyút kellő mértékben elforgatjuk, úgy az átömlő nyílások egy­máshoz képest eltolódnak, minők következ­tében a tolattyú ismert módon záródik. ' Ebben az esetben a közeg a (c2) furatokon át a két (c, d) tolattyúrész közötti térbe NYOMDAHIBA*

Next

/
Oldalképek
Tartalom