76818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ócskagumiból a gumi visszakapására
Megjelent 1920. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76818. szám. XI/b. OSZTÁLY. Eljárás ócskagumiból a gumi visszakapására. DK MED., PHIL. ET JUR. WINKLER NÁNDOR VEGYÉSZ BÉCSBEN. A bejelentés napja 1918 január hó 18-ika. Az eddig ismert eljárások ócskaguminafe nyomás alatt alkáliákkal való regenerálására, azzal a hátránnyal járnak, hogy az anyag föltárása és deszulfurálása nem történik egyenletesen és hogy annak a gumi valamely oldószerével való utólagos kezelése csak kis részben hozhatja a kívánt eredményt létre. A jelen eljárásnál már most a találmányi gondolat azon alapszik, hogy a teljes föltárás fokozatosan történik azáltal, hogy az ócska anyagot többször egymásután tesszük ki nyomás alatt az alkáli hatásának és ezen föltáró fokozatok közé duzzasztási és alkalmas oldószerekkel, főleg' chloraethylenekkel való kezelési műveletet iktatunk be. A duzzasztás létrehozására bizonyos éterikus olajokkal és saponintartalmú folyadékokkal való kezelést használhatunk. A gumi kioldására használható számos oldószer közül a föntemlített fokozatos extrakcióra csak igen kevés bizonyult használhatónak. Ezekhez tartoznak a szénkéneg, a különféle chloraethy lenek, valamint a petróleum nem telített szénhidrogénjei. A chloraethylenekre vonat- i kozólag megemlítendő, hogy ismeretes már az aethán ehlorhelyettesítő termékeinek alkalmazása, ennek azonban egészen más a jelentősége, mint a jelen esetben, mert úgy a trochloraethylen, mint a dichloraethylen és tetraehloraethylen ott csupán nyersgumi oldására használtatik és nem regenerált gumi előállítására, mint itt. Az extraháló szerek behatása az alkálival feltárt anyaga intenzivebben megy végbe, ha bizonyos éterikus olajokat, pl. sassafrasolajat hozunk össze fölmelegítés mellett a föltárt anyaggal, mire ezt a saponintartalmú folyadékok behatásának vetjük alá és csak azután végezzük az extrahálást. Ezáltal a fölhasznált anyagnak nem is sejtett kihasználása válik lehetővé. Ha az alkálival föltárt és vákuumban megszárított anyagot sassafrasolajjal fölmelegítjük, akkor erős duzzadás következik be. Ha most az így megduzzasztott anyagot saponintartalmú anyagok, pl. quillájaháncs, vagy saponariagyökér, vagy senegagyökér főzetének fölmelegített oldatába visszük, melyhez azonkívül kis mennyiségű tiszta saponint is adhatunk, akkor a folyadék felfőzésekor a duzzadás igen jelentékeny NYOMDAHIBA?»
