76793. lajstromszámú szabadalom • Gép palackok vagy egyéb edények kupakolására, illetve elzárására
van ¡elzárva és az elzárás olyan, hogy a kupaknak a palackszáj nyílás fölött fekvő része kidomborodhatik, mivel a folyadéknak a palackban való esetleges pasztörizálásánál a nyomás az utóbbiban emelkedik, anélkül, hogy a légmentes t ömítés csökkentetnék. xl (29) esákozónak két későbbi lefelé menő mozgása közben a munkadarabszalagoknak a (3) állványfejből kiálló részei levágatnak. Ha a csákozó lefelé mozog, akkor a (35) kiugrás fölfelé mozog. minek az a következménye (lásd 1. ábrát), hogy a (39) és (-40) ollószárak (41) és (42) csapjaik körül lefelé lengenek. A (29) esákozónak föntjelzett mozgásainál az ollószárak élei a (313) tárcsa azon nyílásainak alsó szélei mentén haladnak el, melyek az állványfej (111) és (312) csatornáinak folytatásait képezik, miáltal a levágás bekövetkezik. A föntleírt folyamatok alatt a palackot a (14) excenter (L—M) íve legmagasabb helyzetében tartotta. Miután a kupak a (89) gumigyűrűtől (a, [48] csákozócső visszamenete következtében) fölszabadult, a palack alzata lefelé halad, úgy hogy a palack levehető és egy másikkal helyettesíthető. Az elzárás befejezése után a (29) csákozó és a (48) esákozócső azonnal eredeti helyzetükbe visszatérnek. A (33) és (52) görgők ekkor ugyanis a (34) borda és a (10) tárcsa bütykeit elhagyják, úgy hogy a csákozót és a csákozócsövet a (43) és (48a) rugók visszavezetik. A esákozócső visszamozgásánál a (69) rudak végei a matricahenger (87) lyukaiból kimennek, amivel egyidejűleg a (77) cső a (90) gyűrűt szabaddá téve — a némileg összenyomott (79) rugók által a matricahengerbe visszamozgattatnak, mely tehát a további elforgatásra készen áll. Ha a (29) csákozó visszamozgásánál a kupakból kimozdul, melynek előállításánál patrica gyanánt működött, a, kupakot — mint említtetett — a rugók visszatartják. Mihelyt a. (70) matrica henger ismét szabaddá vált, a fogaskerék, mely az egész idő alatt forgott, a nyugalomban levő (76) fogaskerékkel kapcsolatba jön, ezt és ezzel együtt a matricahengert félfordulattal elforgatja, úgy hogy a kész kupakot tartalmazó matrica a (89) és (90) gyűrűkben levő tér fölött lesz, míg a matricahengernek szembenfekvő részei pontosan a (29) csákozó és a (48) esákozócső alatt fekszenek, egy új kupak előállítása céljából. Ha a csákozó és a esákozócső oly magasra értek, hogy a munkadarab-szalagoknak nincsenek útjában (vagyis a 3. és 4. ábrákon föltüntetett helyzetekben) akkor a munkadarabszalagok ismét azáltal vezettetnek a csákozók alá, hogy a folytonosan forgó, a függélyes (13) tengely által a (93, 92, 93, 95 és 96) fogaskerekek közvetítésével hajtott (98) és (307) görgők bütykei a szalagokat befolyásolják, amidőn a (3 06) és (308) görgők mint említtetett, ellennyomógörgők gyanánt hatnak. A gép egyes részei most egy új kupakmunkadarab és új tömítőtárcsa kicsákozására tömítőbetéttel ellátott kupak előállítására és az előzőleg előállított kupaknak a (20) alzatra helyezett palackra való fölhelyezésére és a palackfejre való illesztésére alkalmas helyzetben vannak és a föntleírt folyamatok a gép további meneténél folytonosan ismétlődnek. Mint látható, a leírt folyamatok egyetlen munkamenetben folynak a gép folytonos járása közben, ami igen fontos már csak azért is, mert ezáltal a gép teljesítőképessége tetemes. Ezenkívül igen fontos az is,hogy a tömítőtárcsákat kicsákozó szerszám a tömítőtáresát (mely nem nagyobb a kupak fenekénél és ezért a zárásnál nem képez akadályt és nem okoz nehézségeket) a palackfejen levő kupakban oly nyomással szorítja a palack szájnyílására, mely a palack megbízható elzárását eszközli, még ha abban nagy nyomás uralkodik is. A jelen találmány szerint szerkeszI MHlBAs
