76786. lajstromszámú szabadalom • Relais hullámzóáramok számára

— 4 — sék. Az (Rw) szabályozóellenállás a (c) és (C) kontaktusokkal a 2. ábrához ha­sonlóan van kapcsolva. A mikrofonáram kör áramingadozásai a sugárnyalábot elterelik, miáltal a (H) segédelektróda ellenzőnyílásai, mely segédelektródához állandó egyenáramfeszültség vezethető, a katódasugárnyaláb által többé vagy ke­­vésbbé találtatnak és így különböző erő­sen ionizáltatnak. Ezáltal a főáramkörben az ellen­feszültség, illetve az ellenállás (K) és (A) között a priméringadozásokhoz ké­pest változtattatik. A kibocsátócsőben az ellenfeszültség, illetve az ellenállás na­gyobbodik, ha a sugárnyaláb a nyílástól cltereltetik. ellenben növeltetik, ha a sugárnyaláb az ellenzőnyílásba talál. Az üreges tükörkatóda célszerűen oly­módon foganatosíttatik, hogy fűtésének túlságos nagy áramerősségei elkerülé­sére a vezetékek kigyozóan rendeztetnek el és az egyes sávok tűzálló pl. üvegből vagy porcéilánból készült hidak által egymáshoz képest mechanikusan megtá­­masztatnak, mint ezt pl. a 3a. ábra mu­tatja, melyben 1, 2, 3 ... a platinalemezbe az ellentétes oldalakról fölváltva készí­tett bevágások által kígyószerűen kiké­pezett áramvezetőket és I, II, TIT... az ;iz iiveghidakat jelölik. A kísérletek mindkét elrendezésnél azt mutatták, hogy a. váltakozóáramok ará­nyos visszaadására a válaszfalban a nyílásokat különböző nagyra kell válasz­tani. A föntebbiekben hullámzó áramok ré­szére leírt relaist hangerősbbítő gyanánt, a drót- és kábeltávbeszélésnél úgy kis, mint nagy távolságokra relais gyanánt valamint a hullámtávirásnál és -táv­beszélésnél a telegrafon segédkészüléke gyanánt, továbbá elektromos képátvitel­nél fényelektromos cella gyanánt stb. használhatjuk. Szabadalmi igények. 1. Hullámzó áramok számára való í’ela.is, jellemezve azáltal, hogy a katóda és az anóda között lévő teret tökéletesen elválasztó segédelektróda egy állandó, azonban beállítható feszültségre van kapcsolva úgy, hogy egy ezen feszült­ségtől függő, ionokban elszegényedő terjedelem (katódasötéttér) képződik, mimellett az erősbbítendő áramok ezen elszegényedő terjedelmet befo­lyásolják úgy, hogy az ezáltal előidé­zett változó ellenállás segélyével az erősbbítendő áram az ellenállásválto­zásokkal arányosan változtattatik. 2. Az 1. igénypont szerinti relais kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az erősbbítendő áramhullámokat tartal­mazó áramkör a (K) katódához és a (fi) segédelektródához van kapcsolva. 3. Az 1. igénypont szerinti relais kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a rá­csos ellenzőnyílással ellátott segéd­­elektródán az elszegényedő terjede­lem egy elektrostatikusan vagy elek­tromágnesesen elterelt konvergáló katódasugárnyaláb által az elterelés­nek megfelelően váltakozva befolyá­­soltatik, mimellett az elszegényedő terjedelem ingadozásai a kisütőkör­ben váltakozó ellenállásokat idéznek } elő. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti relais ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az (R) kibocsátócsőben egy második, az elsőtől független izzó (1\1) fém­­oxidkatóda van elrendezve, mely cél­szerűen épúgy, mint a (H) segédelek­tróda, egy külön (B) áramforráshoz van kötve, mimellett az erősbbítendő áramingadozások a segédkatóda és a segédelektróda között az áramkörre behatnak. 5. Az 1., 2. és 4. igénypont szerinti relais kiviteli alakja, melynél a katóda izzó * í —~—^-------, {_ NYótiDAHI

Next

/
Oldalképek
Tartalom