76762. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés elektromos áramfejlesztők részére
vetkező hátrányuk van: Számos esetben az áramfejlesztők melléküzemeihez menő vezetékek, így pl. a kondenzátorszivatytyuk hajtómotorjaihoz tartozó vezetékek a főkapcsolók előtt ágaznak cl, oly célból, hogy ezen melléküzemek akkor is zavartalanul dolgozzanak, ha az áramfejlesztő fokikapcsolója ki van kapcsolva. Mindazon túláram- vagy visszáramhatások tehát, melyek a maximális vagy visszáramkapcsolók kikapcsolásánál megszűnnek, az áramfejlesztő és ;i melléküzemek működését nem szabad, hogy zavarják. Minthogy azonban az eddig ismert védőberc-ndezéseknél a főkapesoló minden kikapcsolásánál kényszermenetűen a gerjesztés gyöngülése vagy megszakadása is bekövetkezik, a melléküzemek részére szükséges föntemlített előnyt az áramfejlesztő védőberendezései ismét megszüntetik. Az ismert biztosítóberendezések ezen hátrányainak oka abban keresendő, hogy ezen berendezések a maximális és a viaszára inkikapcsolók hatásától függnek. A találmány értelmében ezen függőséget és ezzel együtt az eddigi berendezések tökéletlenségeit teljesen megszüntetjük. A találmány arra a megfigyelésre van alapítva, hogy a rövidzárlat a rövidre zárt vezetékekben vagy tekercselésekben erős feszültség-csökkenést hoz létre. Ezt a megfigyelést a találmány értelmében arra használjuk, hogy minimális feszültségre működésbe lépő relé útján az áramfejlesztő vagy gerjesztő gépének gerjesztését megszakítjuk vagy legalább is erősen csökkentjük. Megjegyzendő, hogy gyorsszabályozók által ellenőrzött elektromos generátorok számára már ismertté vált egy oly biztosítóberendezés:, melynél egy relé úgy a megengedhető maximális feszültség túlhaladásánál, mint akkor is, ha a feszültség az elosztórendszerben valamely megengedhető minimális feszültségnél nagyobb, a gyorsszabályozót teljesen kikapcsolja és egyúttal a szabályozandó generátor feszültségét befolyásoló gerjesztő áramkörbe a gyorsszabályozó által működtetett ellenállás oly részét kapcsolja tartósan be, hogy a generátor feszültsége középértéket vesz föl, melynél az üzem 1 nég fönntai tható. A mellékelt rajz 1. ábrája az új védőberendezés foganatosítás! alakját mutatja. A minimális feszültségre működésbe lépő (4) relé, melynek (fi) esévéjét az (1) áramfejlesztő állandóan táplálja, a hozzávezetett feszültségnek bizonyos élték alá való siilyedése esetében az (5) kontaktust zárja. Kz az eset tehát mindig hekövetkezik, valahányszor az áramfejlesztőt terhelő rövidzárlat lép föl. Az (5) kontaktus zárása a (7) időzetrelé (13) ősévé jének gerjesztését vonja maga után. Az áram (+)-tól a (13) csévéli, a (23) kontaktuson, a, (14) kontaktuson, az (5) kontaktuson át (—)-ig halad. Ezáltal bizonyos idő után a (7) időzetrelé (15) kontaktusa záródik, ami a (12) távkapcsoló (22) csévéjének gerjesztését vonja maga után; a (12) távkapcsoló megszakíttatik és az (1) á ram fejlesztőnek vagy gerjesztőgépének gerjesztésébe a (11) ellenállás kapcsoltaik be, ami a feszültség esését vonja maga után. Az áram (-f)-tól a(15)kontaktuson, (22) csévéli, (23) kontaktuson, (14) kontaktuson és az (5) kontaktuson át (—)-hoz halad. A normális maximális és visszáramra működésbe lépő védőberendezéseket, melyek ismert módon a (2) főkapcsolóra hatnak, egyrészt áttekinthetőség végett, másrészt azért,mert az új berendezés ezek működésétől független, a rajzon nem ábrázoltuk. A gerjesztés csökkentésére szolgáló berendezésnek csak akkor kell működésbe lépnie, ha a normális túláram- és vi s szá ra n i k i ka pcsol ók már nem működhetnek, ha tehát a rövidzárlat pl. az ezen. kikapcsolókészülékek és a generátor között lévő vezetékben lép föl és magát az áramfejlesztőt veszélyezteti. Ezen működés elérésére alkalmazzuk a (7) időzetrelét, melynek kikapcsolási ideje hoszszabbra van beállítva, mint a (2) kikapcsolóra. ható, maximális áramra és vissznyomd
