76744. lajstromszámú szabadalom • Készülék a lövéshez szükséges adatoknak (a lövegcső elevációjának, oldalirányzásának és a lövedék tempírozásának stb.) meghatározására

— 8 — Ivek azon vízszintes sík alatt vannak, melyben a készülék föl van állítva. Ha valamely okból szükségesnek mu­tatkoznék, könnyen lehet természetesen a fölrajzolt függélyes görbe időszakos megszakítását is előidézni ugyanolyan módon, mint a. vízszintes görbét-Ama parabolikus görbék lehajló ágai, melyek ama görbék fölött vannak, me­lyek a legnagyobb lőtávolságokat adják meg, a. közvetlenül alattuk fekvő görbé­nél kell hogy végződjenek, mert. általá­ban ama két görbe közül, melyek ugyan­azon pontban találkoznak, a legkisebb elevációösszeggel bíró, kell hogy figye­lembe vétessék a számításnál. A gyakorlatban talán célszerűbbnek fog bizonyulni, hogy a (4) irányzótárcsán az előforduló grafikai jelzéseket egy ar­ról eltávolítható kéregpapir. vagy ha­sonló anyagú lapon rendezzük el. Természetesen nem okvetlenül szük­séges, hogy ¡i fő- és segédkészülék ugyanazon vízszintes síkban állíttas­sak föl és egy segédkészüléket egy és ugyanazon kábel útján több főkészülék­kel is lehet- kapcsolatba hozni, akkor is, ha nincs valamennyi készülék ugyanab­ban. a függélyes síkban fölállítva. A fő- és segédkészüléket egyesíteni is lehet, úgy hogy azok önmagukban mind­két készülék tulajdonságaival bírnak. Ha arról van csak sző, hogy valamely tárgy helyét határozzuk meg, akkor ter­mészetesen mellőzhető a (4) irányzó­­tárcsa. Eddig nem beszéltünk arról, hogy mily módon hozzuk az (5) mutatót a (2) muta­tóval megegyező helyzetbe. Ha aránylag mozdulatlan célpont, pl. egy lehorgony­zóit léggömb Kivetéséről van szó, akkor a (2) mutató helyzeteit célszerűen tele­fonon közölhetjük az (A) ponttal. Aligha lesz azonban ez az eljárás akkor használ­ható, ha a célpont számhavehető vízszin­tes sebességgel mozog a térben. Ez esetben az (5) mutató beállítása teljesen önműködően kell hogy történjék, mely célra itt egy elektromágneses berende­zést, lehet célszerűen használni. Ez a be­rendezés pl. a (0) tárcsába beszerelt olyan elektromágnesekből állhat, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a segédkészülék (2) mutatója, ha a (3) tárcsán elrendezett megfelelő számú kontaktus mentés mo­zog el és eközben elektromos áramkörö­ket zár, a főkészülékben a különböző kon­taktusoknak meg felélő mágneseket ger­jeszt úgy, hogy az (5) mutató a (2) mutatóval egyidejűleg mozog el. Ilyen elektromágneses mutatómozgatói leren­dezés van bemutatva a (5., 7.. 10. és 11. ábrán. E berendezés nagyszámú, szorosan egymás mellett elrendezett (41) elektromágnesből áll, melyeknek (45) vasmagjai fönt és lent sugár­irányban elhelyezett (4(>) sínekben vég­ződnek. Az (5) mutató eltólhatóan és rög­­zíthetően van megerősítve a (47) tenge­lyen, mely a (11) állványon egy (4<S) ket­tős csapágyban forgathatóan van ágyaz­va és az (5) mutató alatt egy küllőrend­szert hord, melyben a küllők szabad vé­gei (49) villákban végződnek. Utóbbiak sugárirányú (50) sínekkel vannak el­látva, melyek az említett (40) sínekkel működnek együtt. A (49) villák fegyver­zetekként szolgálnak a (44) elektromág­nesek gerjesztésekor és az említett küllő­rendszer és ezzel az (5) mutató forgását idézik elő, midőn az egymásmögött ágyazott elektromágnesek egymásután gerjesztetnek. Hogy elég sok (44) mág­nest. lehessen elrendezni, ezek úgy van­nak elhelyezve, hogy tekercseik átmérője nem mérvadó a vasmagvak közti, a kerü­let irányában mért minimális távolsá­gokra. Ezt azáltal érjük el, hogy a vas­magok úgy oldal-, mint sugárirányban egymáshoz képest eltoltan vannak elren­dezve, mimellett a mágnesek fölfüggesz­­tésére egy pár koncentrikus (51, 52) gyűrű szolgál, melyek közt (53) válasz­falak vannak elrendezve, mely utóbbiak­ban az egyes mágnespólusok függeszthe­tők föl az (54) csapok segélyével, melyek e célra az (53) falakban kiképezett lyu­kakba vannak behelyezve. NYOMD

Next

/
Oldalképek
Tartalom