76744. lajstromszámú szabadalom • Készülék a lövéshez szükséges adatoknak (a lövegcső elevációjának, oldalirányzásának és a lövedék tempírozásának stb.) meghatározására

zótárcsa mellső oldalára fekvő finom

(00), ¡11. ((>J) dróttal, vagy effélével van ellátva. E drótok keresztezésj pontja adja meg, ugyanúgy, mint a (5- !>. ábrákon a

(10) és (IS) vonalzók éle, a ((¡) pontot, mely a (D) célpontnak a. térben elfoglalt, helyének felel meg. Hogy az (fi?) vonalzó szabad mozgása legyen lehetséges, a (IS) vonalzó, pl. az (OS) tárcsa egyik, vagy mindkét éle köré hajlítható, amint az a

32.. 13. és I!). ábrán (ö2)-nél látható. A

(24) iióntartó egy vezetőberendezéssel is el van látva, melyet vezérlőszánnak fogunk nevezni és mely egy ((53) keretben, vagy effélében forgathatóan ágyazott (04) síirlódókcrékből. vagy ezzel egyéltékű szervből áll. Ez a kerék a (27) alátétre1 fekszik a (20) irón csúcsától kis távolságban. mely ponton a (04) kerék érintheti is a. (27) alátétet, ha. ugyanis a (20) irón eltávolodik attól, vagy kissé oldalra, tolódik. A (2(5) irón mozgásakor a (04) kerék a. rajzolt görbe menetét követi és ezzel az (57) vonalzót folytonosan úgy állítja, be, hogy az folytonosan megadja a (D) célpont mozgása vízszintes vetiilet ének irányát.

A (33) óramű itt a vezérlőszánon van elrendezve. Hogy lehetőleg gyakran és kényelmesen lehessen a célpont mozgási sebességét ellenőrizni, arra a következő berendezés szolgál:

A (04) surl ódók érék egyik oldalához egy ((55) mutatónak egy (0(5) köralakú tárcsává, vagy gyűrűvé kiképezett része támaszkodik úgy, hogy e tárcsa, vagy gyűrű középpontja a surlódókerék középpontjával egybeesik (14—17. ábrák). A két alkatrész érintkezőföl ül ete érdes. Ha most a (05) mutató (00) tárcsája, bizonyos időn át. a (í54) kerékre szoríttatik, a (05) mutató, a nyomás folytán előálló súrlódás következtében, szintén elforog a kerékkel és így kilengést végez, mely a ((¡4) kerék által leírt út hosszának mérésére és ezzel a, sebesség meghatározására szolgálhat. A ((54) mutató kiindulási pontját, amennyire csak lehet, mélyre helyezzük. (A mutató hosszabb, mint a

(04) kerék sugara). A mutató kilengése egy. a mutató kiindulási pontján, O-tól kezdődő, függélyes ((57) fokbeosztáson olvasható le. A mutató egy könnyen rugózó berendezés, pl. egy (OS) spirál rúgó szorítja a (07) beosztáshoz, mimellett a nyomást legcélszerűbb a. mutató forgási középontjában, vagy ennek közelében alkalmazni. Ezt a nyomást és vele a súrlódást, a (2(5) irónt leemelő (30) szerkezettel összhangzásban, a, ((54) kerék fölött elrendezett (33) óramű megszakítja, mely célra az előbbivel azonos elrendezés lehet az óraműben, pl. egy (70) peckekkel fölszerelt ((>!•) kerék (14—1(5. ábrák). Ha a súrlódást, megszakítjuk a, (05) mutató természetesen leesik kiindulási helyzetébe. Mindamellett nem lesz célszerű a súrlódásnak is olyan kis időközökben való megszakítása, mint ahogy a .(20) irón megemelése történik, hanem pl. csak minden negyedik másodpercben, mi mellett az időegységen kint (másodpercenkint) megtett úthosszák számtani középarányosát egy további, egyidejűleg- érvényben lévő skálabeosztáson lehet leolvasni. Ezzel összhangban természetesen több skálabeosztás rendezhető el, mindegyik egy bizonyos időnek megfelelően, ami a célpont által ugyanazon idő alatt megtett út hosszának közvetlen leolvasását. teszi lehetővé. Figyelembe veendő természetesen, hogy a mutató kilengésének nem szabad oly nagynak lennie, hogy a mutató függélyesen, vagy közel függélyesen álljon, mert ezzel annak a nulb pontba való visszatérése lehetetlenné van téve, vagy hosszabb időt igényel.

A nmtatómozgás befolyásolásának célszerű módja a, rajzon föltüntetett, melynek berendezése‘a következő:

A (70) peckekkel fölszerelt (09) kerék, melynek peckei egymástól egy-egy másodpercnek megfelelő távolságban vannak elhelyezve, egyik oldalán. (71, 72) kimetszésekkel van ellátva (14—1(5. ábrák), melyekkel egy-egy (73), db (74) emelő működik együtt. Ezek az emelők a • (08) kereten forgathatóan vannak ágyaz-