76744. lajstromszámú szabadalom • Készülék a lövéshez szükséges adatoknak (a lövegcső elevációjának, oldalirányzásának és a lövedék tempírozásának stb.) meghatározására

- 3 -talanul cl lehessen forgatni annak vízszintes éle alatt.

Ha a (4) irányzótárcsát, egy rajta függélyes síkban forgat hatóan ágyazott (7) irányzókésziilék segélyével, a (P) »‘élpont és az (A) és (Dh) pontok által alkotott függélyes síkba állítjuk he és az (5) mutatót ugyanazon irányba forgatjuk, melyben a, (B) ponton lévő segédkészülék (2) mutatója van, akkor az (f>) mutató közvetlenül a (4) irányzótáresa egy bizonyos

(F) pontja alá nyúlik. Az (A, E) és (F) pontok által alkotott háromszög ekkor hasonló az (A. B) és (Dh) ]>ontok által alkotott háromszöghöz és így c két háromszögben ismeretes: az (AB, AE és A F) oldal, tehát az (APh) oldal, azaz az

(A) és (D) pontok vízszintes távolsága könnyen meghatározható. Hogy az (AF) távolságot a (4) irányzótárcsán könnyen megállapíthassuk, utóbbi, pl. minden cm.-re (8) függélyes skálabeosztással és ugyanilyen (9) vízszintes skálabeosztással van ellátva.

A (4) irányzótáresa továbbá egy (10) irányvonalzóval van fölszerelve, mely hosszirányú skálabeosztással van ellátva és függélyes síkban forgathatóan van megerősítve, az irányzótárcsa vízszintes és függélyes élének metszési pontjában. A (7) irányzószerke'zet célszerűen ezen a

(10) vonalzón van elrendezve úgy, hogy az, az irányzótárcsával együtt, egyetlen fogással állítható be. Ha ily módon a (10) vonalzót a (D) pontra irányítottuk és az (5) mutatót, mint előbb leírtuk, beállítottuk, akkor úgy a (D) célpont magasságát a vízszintes sík fölött, mint annak távolságát az (A) ponttól könnyen meghatározhatjuk. Ha ugyanis az (F) pontot a

(4) irányzótárcsán fölvezetjük, míg a (10) vonalzót a (G) pontban metszi, akkor újból két hasonló háromszöget kapunk, nevezetesen: az (AFG) és az (ADhD) háromszögeket, melyekben az (AF, AG, FG és APh) oldalak ismeretesek, ennélfogva az (AD) és a, (PPh) távolságok könnyen megállapíthatók.

Természetesen határhelyzetek forduliibas

hatnak elő, melyekben a most leírt készülék többé nem működhetik. Nevezetesen: ha a (P) célpont az (A) és (B) pontokon keresztül menő függélyes síkba esik. Azonkívül meglehetősen pontatlan a megfigyelés az említett függélyes sík szomszédságában lévő célpontok esetén. E hátrányon könnyen lehet azonban segíteni valamely a (B) ponttól távoleső másik ponton egy további segédkészülék fölállításával és az (AE) vonalnak ezen pontra, való beirányításával vagy beállításával. Ha a távolságot az (A) és (B) pontok közt megváltoztatjuk, erre a számításoknál természetesen tekintettel kell lenni és hogy egyszerű skálaviszonyokat kapjunk, célszerűnek mutat kozhatik a,

(B) pontnak is megfelelő áthelyezése.

A 2. és 3. ábrán ugyancsak (4) jelöli a

(11) állványban függélyes állásban, függélyes tengely körül forgathatóan ágyazott irányzótárcsát, (5) pedig a (6) fokbeosztásos tárcsa fölött, elforgatható mutatót, míg (10) az irányvonalzót, mely a

(12) csap körül, függélyes síkban elforgathatóan van ágyazva és végein a két (7) irányzólemezt hordja, mely utóbbiak együttesen azt az irányzókészüléket alkotják, melynek segélyével úgy a (4) irányzótárcsát, mint a (10) vonalzót egyetlen fogással lehet beállítani a (D) célpontra. Az irányzás kényelmesen való foganatosítására a (10) vonalzó egy (13) nyúlvánnyal van ellátva, melynek végén az egyik (7) irányzólemez van elrendezve. Hogy azonban ez a (13) nyúlvány ne gátolja a (4) irányzetárosának a (11) állvány egyik oldaláról a másikra való átlengetését, azt 1 (»vehetően képezzük ki, mint a 4 .ábrán látható, azaz úgy, hogy a (10) vonalzó (1.2) forgási pontjának közvetlen közelében fekvő végén (14) vezetékkel van ellátva, melyben a (13) nyúlvány megfelelően alakított (15) vége ki- vagy betolható.

Az 5. ábrán a segédkészülék látható, melynél (1) jelöli az irányzókészüléket, mely a (.16) tartóban, vízszintes csap körül elforgatható, mely tartó viszont a (17)

76744