76738. lajstromszámú szabadalom • Közúti vasút, melynél a főkocsi a két végállomás közötti útat megállás nélkül teszi meg és melynél az utasok ki- és beszállása a főkocsi megállása nélkül a útkocsi lekapcsolása útján megy végbe

Megjelent 1920- évi junius ho 26-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76738. szám. Vg•/. OSZTÁLY. Közúti vasót, melynél a főkocsi a két végállomás közötti utat megállás nélkül teszi meg és melynél az utasok ki- és beszállása a főkocsi megállása nélkül a pótkocsi lekapcsolása útján megy végbe. KARTSCHM AROFF LORÁND MŰEGYETEMI HALLGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 18-ika. A mindinkább fejlődő nagyvárosi köz­lekedés sok kellemetlenségét látja annak, hogy a közúti vasutaknak meglehetősen rövid időközökben az állomásokon kell vesztegelniük azért, hogy az utasok ki- és beszállása lebonyolítható legyen. Minél gyakrabban és minél kisebb időközökben történik ez annál hosszabb időbe telik, míg ugyanazt az utdarabot a kocsik meg­tehetik. Az állomáshelyek ritkításával ezen a bosszantó kellemetlenségen csak bizonyos határig lehetett segíteni, mert hiszen a közúti vasutaknak egyik célja épen az, hogy mindenhonnan minél köny. nyebben megközelíthetők legyenek. Ezen kellemetlen körülményen kívül ¡ismere­tes, hogy milyen nagy energiapocséko­­lást idéz elő úgy a kocsik elindítása, mint a megállítás. Ez a tényező nagyon hozzá­járul a közúti közlekedés drágításához, azt pedig említeni sem szükséges, meny­nyire rongálja a folytonos fékezés és in­dítás az egész berendezést. Ha sikerül tehát olyan közúti járato­kat létesíteni, metyeknél a kocsik csak a végállomásokon állanak meg és a vég­állomások közötti útdarabot telje* iram­ban futhatják keresztül: elkerüljük azt, hogy az utasok sokkal hosszal)!) időt ve­szítsenek utazásukkal, mint amekkora az út hosszának és a kocsi sebességének függvénye és megtakaríthatjuk azt a sok elveszett energiát is, melyet a kocsik folytonos megállása okoz. Arról kell csak gondoskodnunk, hogy az utasok be- és kiszállása a kocsik megállása nélkül tör­ténhessék meg. Ha tehát az utas a közúti kocsiba beszállott, egyhuzamban, meg­állás nélkül kell hogy vigye addig a pontig, amíg ez utazásátzi. ott pe­dig a kocsik megállása nélkül kell a ki­szállásnak megtörténnie, hogy a többi utas zavartalanul folytathassa útját. Ennek a problémának megoldására tö­rekszik a jelen találmány tárgya. A célt, hogy az utasok ki- és beszállá­sához magának az utasokat szállító köz­úti (fő-) kocsinak ne kelljen nu-gállania, úgy érjük el, hogy a leszállani akarók, mielőtt az illető (T) leszállóhelyre érne a vonat, átmennek a főkocsihoz csatolt cél­szerűen kisebb pótkocsiba, mely a le­szállóhelyen a benne lévő utasokkal együtt automatikusan leakasztódik. Mi­I NVâMnAuiixÀc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom