76727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a szükséges elősietési szög figyelembevételére lövegeknek és hasonlóknak mozgó célokra és illetve vagy mozgó alapokról való beállítására
a mechanizmus a nulla helyzetben van, vagyis ha a (12) és (14) kerekek mindegyike a (18) tárcsa középpontjából egyenlő távolságban áll, akkor a (8) tengely nyugalomban van. Ha már most az igazítógép mozgattatik, akkor a hasábalakú (3) tengely és ezzel együtt a (4) hüvely az (.)) fogaskerékkel együtt forgásba jön, minthogy azonban a (8) tengely a (7) kúpkerékkel együtt nyugalomban van, a (9) dob forgattatik. Ezáltal azonban a (9) dob csavarmeneteinél fogva és vele együtt a (8) tengely is hosszirányban eltolatnak, úgy hogy a (12) és (14) kerekek szimmetriahelyzete megzavartatik és a (8) tengely forgásba jön. Ez az eltolás addig folytatódik, míg a (8) tengely pontosan ugyanazt a szögsebességet. vette föl, mint a, (3) tengely, azonban ellenkező értelemben. A (9) dob és ezzel együtt a (22) mutató eltolása tehat pontosan arányos az igazítógép szöggel »ességéh ez. A (1!>) kerék eltolása által az arányossági együttható tetszésszerint beállítható, ami természetesen emeltyüattetel által a (22) karon is eszközölhető, mivel itt. mechanikai szorzásról van szó. Ha az igazítógép nem mozog, ellenben a (20) rúgómű fut, akkor a következő megy végbe. A (3) tengely és az (5) kúpkerék nem mozognak, ellenben a (12) és (14) kerektik forognak és ha a (18) tárcsa középpontjához képest, nem állanak szimmetrikusan, akkor a. planetahajtások elve szerint a (8) tengely a (7) kúpkerék kel is forog. Ennek következtében a (9) dob is forog és a (3) tengelyen addig tolódik el, míg a (12) és (14) dörzskerekek ;i (18) tárcsához képest szimmetrikus helyzetbe kerültek. A mechanizmus tehát bármely tetszésszerinti helyzetben lehet, a futómű forgásbahozatala, nyugalomban levő igazítógépnél, azt mindig a nullahelyzetbe hozza és mozgó igazítógépnél analóg módon azon helyzetbe, mely az igazítógép 11 íozgá sá nak megf el el. Az állás közvetlenül az azon pillanat1 bán uralkodó oldal- illetve magassági eltolást adja. meg. A 2. ábra vázlatosan oly szerkezeti elrendezést mutat, melynél egy beállított szögsebesség a szöghöz integráltatik. A (23) óramű, motor vagy hasonló a (24) dörzskerék segélyével a (25) és (32) tárcsákat forgásba hozza, melyek viszont a (2f>) és (33) planetahajtásokat hajtják. Ezen planetakerekek eltolása által a (27) illetve (34) tengely forgásba hozatik, mely forgást a (28) és (29) illetve (35) és (36) csavar és csavarkerék, valamint hajlékony tengelyek a magassági- és oldaligazítókörökre átviszik. A (30) illetve (•’>7) mutatók megfelelő beosztásokon mozognak, melyek pl. a (31) távcső látmezojéhen láthatók. A működés a következő: A mozgó célpontot irányzókba vesszük és a (27) valamint a (34) tengelyeket addig toljuk el, míg az irányzók a célon többé nem változik; ekkor a jelek állása a helyes eredményt adja, mivel a folytatódó integrálás a természetben való szöggel megegyezik. Ha továbá a (24) tárcsa a távolságnak megfelelően van beállítva, akkor a (30) és (37) jeleknél való leolvasás pl. tüzérségi célokra, az elősietési szöget a két koordináta szerint, mindenkor a mérés pillanata számára közvetlenül megadja. A berendezés természetesen olyan is lehet, hogy ahelyett, hogy a (24) tárcsát a távolságnak megfelelően beállítanák, a (30) és (37) jelek megfelelően emeltyűmutatók gyanánt vannak kiképezve, melyek emeltyűkarját, a távolságnak megfelelően változtatjuk. Hasonló berendezést optikai távolságmérőknél is alkalmazhatunk. A 3. ábrán egy ily berendezés vázlatosan van föltüntetve. A leolvasás a távolság mellett a pillanatnyi távolságváltozást, illetve az arányossági együttható beállítása szerint a bekövetkezendő távolságokat adja meg, tetszésszerinti időközzel. A (38) távolságmérő magassági- és oldaligazgató körrel van ellátva. A (39) beállítóék pl. a (40) kúpkerék
