76719. lajstromszámú szabadalom • Fából készült hordszárnyak röpülőgépek számára és eljártás előállításukra

let egész szélességében egy darabból ál­lanak és a hordfölület hátsó szélén össze­találkoznak. A deszkák fölhelyezésére a rajzon föltüntetett feszítőszerkezetet használjuk, mely egyrészt a (4) és (5) szorítópofákból, másrészt a (G) magokból áll, melyek a hossztartók közé tolva, a deszkák alakítását mozdítják elő. Az egyes deszkákat a fölerősítés előtt gőz­ben előhajlítjuk vagy pedig a feszítőké­szülék seg'élyével a fölhelyezésnél úgy a kellő alakra hajlítjuk, valamint egyide­jűleg a hossztartókkal és egymással ösz­­szeenyvezzük. Az összetartás biztosítá­sára utóbb még összecsavarolást is alkal­mazhatunk. Az egyes (7) deszkáknak egymással való összeenyvezésére a (8) illesztési szélek le vannak ferdítve (3. ábra). Az 1. ábra egy különleges kiviteli ala­kot mutat, melynél a fölső- és alsó bur­kolat deszkái nincsenek egymással pár­huzamosan vezetve, hanem egymáshoz képest ferdén vannak elhelyezve. Ha a 2. ábra szerinti hordfölület egy elemét tekintjük, akkor a repülés közbeni viszo­nyok figyelembe vétele nélkül azt talál­juk, hogy a fölső burkolat deszkája a haj­­lítás által adott feszítőerői következtében arra törekszik, hogy hátsó részével oly mozgást végezzen, mely a deszka kiegye­­nesítését hozza létre. Ezen helyeken azonban az alsó burkolat deszkája a fölső burkolat deszkáját, úgy mint az ujj­­nál a húr az ívet megfogja, és szilárdan tartja. Az alsó burkolat deszkájának ki­­egyenesítését viszont, a hossztartókkal való szilárd kapcsolat gátolja meg úgy, hogy a 2. ábra szerinti hordfölület min­den egyes eleme nyugvó repülőgép mel­lett, az ismert szerkezet, szekrénymereví­tőjéhez hasonlít. Még kedvezőbb lesz a helyzet repülés közben, amikor egyrészt a fölső burkolat közepén erős szívás ke­letkezik, melyet alulról az összesajtolt levegő ugyanoly irányú nyomása támo­gat, Ezáltal a meghajlított deszkák hátsó részeinek az a törekvése, hogy fölfelé pattanjanak, egyensúlyban tartatik. A hordfölület egyes deszkái összeilleszté­sükben a hátsó szélen egy merev élt ké­peznek, mely a repülés közben föllépő haránterőknek ellene hat és a hossztar­tót hasznosan támogatja, A szomszédos deszkarészeknek ferde átfödés által való összeköttetése, melynél az előállításnál a következő deszka, természetesen az előző deszka fölé nyúlik, azt a hatást hozza létre, hogy a hordfölület a levegőben föl­lépő nyomóerők figyelmen kívül ha­gyása mellett még a belső hossztartók el­hagyása mellett, is, mint összefüggő egész volna tovamozgatható. Ezt a ha­tást még tökéletesebben érjük el, ha a deszkák az 1. ábrának megfelelően nin­csenek páronként összeillesztve, hanem egymáshoz képest el vannak tolva úgy, hogy a hordfölületnek úgy fölső, mint alsó részén egymást keresztezik. A fülű­iét ezen merevsége azonban a hossztar­tókról azok hosszirányában is az igény­bevétel egy részét leveszi úgy, hogy a hossztartó csekélyebb súlyban képezhető ki. Ha még figyelembe vesszük, hogy a merev deszkaburkolat szilárd összekötte­tése a hossztartókkal ezeket úgyszólván nagy tehetetlenségi nyomatékkai biró I-tartókká teszi, akkor ebből a hossztar­tóknak további tehermentesítése és ennek megfelelően kisebb méretekben való szer­keszthetősége adódik. Az anyagban való ez a megtakarítás és az összes merevítő­eszközök, sőt a furnirburkolatnál még szükséges merevítők elesése azt hozza magával, hogy a találmány tárgya a, re­pülőtechnikának egy aerod ynam ikai 1 ag kiváló és ennek dacára súly és előállítási eljárás tekintetében egyáltalán nem hát­rányos hordfölületet nyújt. Ehhez még tekintetbe veendő, hogy ily hordfölüle­­teknek kétfedelű gépeknél való alkalma­zásánál a, föl öletek közti merevítósben és a feszítésekben még további megtakarí­tást érhetünk el és, hogy a hossztartóknak a repülőgéphez való erősítése is egysze­rűbbé válik. Ha a hordföl ül eteket, egyfe­nyomdw

Next

/
Oldalképek
Tartalom