76719. lajstromszámú szabadalom • Fából készült hordszárnyak röpülőgépek számára és eljártás előállításukra

let egész szélességében egy darabból állanak és a hordfölület hátsó szélén összetalálkoznak. A deszkák fölhelyezésére a rajzon föltüntetett feszítőszerkezetet használjuk, mely egyrészt a (4) és (5) szorítópofákból, másrészt a (G) magokból áll, melyek a hossztartók közé tolva, a deszkák alakítását mozdítják elő. Az egyes deszkákat a fölerősítés előtt gőzben előhajlítjuk vagy pedig a feszítőkészülék seg'élyével a fölhelyezésnél úgy a kellő alakra hajlítjuk, valamint egyidejűleg a hossztartókkal és egymással öszszeenyvezzük. Az összetartás biztosítására utóbb még összecsavarolást is alkalmazhatunk. Az egyes (7) deszkáknak egymással való összeenyvezésére a (8) illesztési szélek le vannak ferdítve (3. ábra).

Az 1. ábra egy különleges kiviteli alakot mutat, melynél a fölső- és alsó burkolat deszkái nincsenek egymással párhuzamosan vezetve, hanem egymáshoz képest ferdén vannak elhelyezve. Ha a

2. ábra szerinti hordfölület egy elemét tekintjük, akkor a repülés közbeni viszonyok figyelembe vétele nélkül azt találjuk, hogy a fölső burkolat deszkája a hajlítás által adott feszítőerői következtében arra törekszik, hogy hátsó részével oly mozgást végezzen, mely a deszka kiegyenesítését hozza létre. Ezen helyeken azonban az alsó burkolat deszkája a fölső burkolat deszkáját, úgy mint az ujjnál a húr az ívet megfogja, és szilárdan tartja. Az alsó burkolat deszkájának kiegyenesítését viszont, a hossztartókkal való szilárd kapcsolat gátolja meg úgy, hogy a 2. ábra szerinti hordfölület minden egyes eleme nyugvó repülőgép mellett, az ismert szerkezet, szekrénymerevítőjéhez hasonlít. Még kedvezőbb lesz a helyzet repülés közben, amikor egyrészt a fölső burkolat közepén erős szívás keletkezik, melyet alulról az összesajtolt levegő ugyanoly irányú nyomása támogat, Ezáltal a meghajlított deszkák hátsó részeinek az a törekvése, hogy fölfelé

pattanjanak, egyensúlyban tartatik. A hordfölület egyes deszkái összeillesztésükben a hátsó szélen egy merev élt képeznek, mely a repülés közben föllépő haránterőknek ellene hat és a hossztartót hasznosan támogatja, A szomszédos deszkarészeknek ferde átfödés által való összeköttetése, melynél az előállításnál a következő deszka, természetesen az előző deszka fölé nyúlik, azt a hatást hozza létre, hogy a hordfölület a levegőben föllépő nyomóerők figyelmen kívül hagyása mellett még a belső hossztartók elhagyása mellett, is, mint összefüggő egész volna tovamozgatható. Ezt a hatást még tökéletesebben érjük el, ha a deszkák az 1. ábrának megfelelően nincsenek páronként összeillesztve, hanem egymáshoz képest el vannak tolva úgy, hogy a hordfölületnek úgy fölső, mint alsó részén egymást keresztezik. A fülűiét ezen merevsége azonban a hossztartókról azok hosszirányában is az igénybevétel egy részét leveszi úgy, hogy a hossztartó csekélyebb súlyban képezhető ki. Ha még figyelembe vesszük, hogy a merev deszkaburkolat szilárd összeköttetése a hossztartókkal ezeket úgyszólván nagy tehetetlenségi nyomatékkai biró I-tartókká teszi, akkor ebből a hossztartóknak további tehermentesítése és ennek megfelelően kisebb méretekben való szerkeszthetősége adódik. Az anyagban való ez a megtakarítás és az összes merevítőeszközök, sőt a furnirburkolatnál még szükséges merevítők elesése azt hozza magával, hogy a találmány tárgya a, repülőtechnikának egy aerod ynam ikai 1 ag kiváló és ennek dacára súly és előállítási eljárás tekintetében egyáltalán nem hátrányos hordfölületet nyújt. Ehhez még tekintetbe veendő, hogy ily hordfölületeknek kétfedelű gépeknél való alkalmazásánál a, föl öletek közti merevítósben és a feszítésekben még további megtakarítást érhetünk el és, hogy a hossztartóknak a repülőgéphez való erősítése is egyszerűbbé válik. Ha a hordföl ül eteket, egyfenyomdw