76713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sósav előállításánál a kénsavnakl biszulfáttal való helyettesítésére
Megjelent 1920. évi junius hó 26-án. MAGYÁR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76713. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás sósav előállításánál a kénsavnak biszulfáttal való helyettesítésére. DH TE ISLER EMIL OTTÓ GYÁRTULAJDONOS DRESDEN/“ DOHNABAN. A bejelentés napja 1917 február hó 15-ike. Elsőbbsége 1916 május hó 22-ike. A kénsavnak halogénhidrogénsavak előállításánál biszulfát által “való helyettesítését eddig az akadályozta meg, hogy ezen cserebomláshoz nagy hőmérséklet szükséges úgy, hogy ennek folytán a biszulfát még a cserebomlás bekövetkezte előtt megolvad. Ennek következménye pedig az, hogy a reakcióba, hozandó anyagok egymástól elválnak és ezt a hátrányt még keverőszerkezetekkel is csak nehezen lehet, elkerülni. Sósav előállításánál ajánlották már finomra őrölt konyhasó és biszulfátok rendkívül benső keverékének használatát oly célból, hogy a cserebomlás részben már olyan hőmérsékleten menjen végbe, amelyen a'biszulfát még nem olvad meg. Emellett, a. keletkező neutrális szulfát, a biszulfát további megömlését meggátolja és a cserebomlás mechanikai kavarás nélkül végigvihető. Ez az eljárás azonban csak szakaszosan foganatosítható és azt étidig még nem sikerült folytonossá tenni, minthogy a keveréknek ezen cél eléréséhez szükséges átkává,rásánál a biszulfát túlságosan gyorsan fölhevíil és megolvad. Ezáltal a reakciókeverék részeinek el különülése, melyet pedig gondosan el kell kerülni, bekövetkezik és a cserebomlás tökéletlenül megy végbe. Ha azonban a keverékhez oly anyagokat adunk, melyek sem biszulfát, sem sósav hatása alatt nem változnak meg, akkor folytonosan véghezvitt eljárásnál sem következik be a biszulfát megolvadása és a keverék részeinek elválása. Ily hozagok gyanánt különösen alkalmasak a fémszulfátok és a szén (grafit, retortaszén, antracit és korom alakjában). Ezen hozagok kedvező hatása abban nyilvánul meg, hogy míg a cserebomlásnál keletkező szilárd termék a hozagok nélkül tömör masszát képez, addig a hozagok alkalmazása esetében hólyagos, habos terméket kapunk. Az anyaguk tekintetében oly eltérő hozagok hatásának oka abban keresendő, hogy a hézagoknak nagy gázadszoipcióképességük van, ami által a keletkező kis savbuborékok gyorsan nagyobb buborékokká egyesülnek és ezek a keveréken gyorsan áthatolhatnak. A gázadszorpcióképesség nagysága a különböző hozagoknál más és más; a legnagyobb gázádszorpcióképessége a szénnek van. Gyakorlati okokból hézagnak kai-
