76705. lajstromszámú szabadalom • Váltót pótló berendezés sínen járó járművekhez

cettel biztosítható. Természetes, hogy az automatikus (rugós) váltók, melyeknél a kocsi mindig egy irányban tér ki, ezen berendezés mellett is minden változtatás nélkül alkalmazhatók. A második (11—VI.) ábrabeli kiviteli alaknál alkalmazható a vezérsinnek egy másik alakja is, mely lényegileg azonos a leírttal, csakhogy a vezérsinek nem emel­kednek ki. hanem ugyanoly magasak, mint a szélső sinek; hosszabbak is. mint az eddig tárgyalt vezérsinek s keresztezik a rendes, külső síneket s egymást ir> E keresztezés ugyanolyan, mint a közön­séges sinkeresztezés. A vezérsin ily alak­jánál a vezérkerekek legmélyebb helyze­tükben oly mélyen járnak, mint a kocsi többi kerekei. A találmány alkalmazható bármely, -sinen mozgó járműre s városi vasutaknál, hogy az utca kocsiíorgalma a kiemelkedő vezérsinek által ne akadályoztassák; egyedüli eltérés, hogy a kiemelkedő ve­­zérsinekhez szelíd lejtő vezessen föl s a vezérsinek közt a talaj vízszintesen föl­töltessék (V. ábra). A kb. 35 cm. távol­ságra 5 cm.-t emelkedő lejtő nem for­galmi akadály. (A vezérkerék nyomkari­mája 3 cm., legmélyebb helyzetében az ín fölszíne fölött 2 cm.-re halad.) De még ez a módosítás sem szükséges, mert alkal­mazhatjuk a 2. kiviteli alaknál ismerte­teti sinberendezést, melynél a vezérsinek nívóban vannak. A találmány lényegén nem változtat, ha a vezérsinek (pl. föld­alatti vagy a levegőben, épületek fölött vezetett síneken közlekedő vasutaknál) a rendes sínpáron kívül vannak, sem az. ha kétszeres (egyidejűleg kétfelé) kiága­záshoz a vezérsinek (esetleg vezérkere­kek) száma szaporíttatik. Szabadalmi igények. 1. Berendezés sinen járó járműveknek a sínpálya elágazásánál váltó nélkül és magából a járműből történő irányítá­sára, jellemezve azáltal, hogy a jármű­nek mindegyik kerékpárjához még egy vagy több külön kerék (ú. n. ve­­zérkerék) van szerelve, a sinek kitérői­nél pedig a váltónvelv helyett kitérő sínpáronként két-két külön sin (ú. n. vezérsin) van szilárdan lefektetve, melyekre a vezérkerekek megfelelő helyzetbe hozva ráfutnak s azok által vezetve, a jármű irányítását végzik. 2. Az 1. pontban igényelt berendezés ki­viteli alakja, jellemezve az egyes ke­rékpárok közt lévő, tengelyirányban csúsztatható egy, illetve két vezér­kerék által. 3. Az 1. pontban igényelt berendezés ki­viteli alakja, jellemezve az egyes ke­rékpárok közt lévő, emelhető és sü­­lyeszthető (kétszeres kitéréshez: egy­szersmind tengelyirányban tolható) két, illetve négy vezérkerék által. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom