76703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers benzol földolgozására
tesz ki. A~ legtöbb esetben még sokkal csekélyebb. Ezen eljárás előnyei abban állnak, hogy kénsavban megtakarítást érünk el, hogy biztonsággal műszakilag használható gyantát kapunk és hogy az üzem rendkívül símán és gyorsan megy. Ha a gyantaoldat és sav síma szétválasztásának elérésére a második utat választjuk, akkor úgy járhatunk el, hogy az elődesztillátumot tartalmazó anyaghoz mosás előtt magasabb forrpontú frakciók csekély mennyiségét keverjük, melyet célszerűen és általánosságban „oldóbenzolnak“ nevezett frakciókból vesszük. Körülbelül 10% oldóbenzolnak, mely 120— 340° határok között forr, hozzáadása elegendő. hogy nagymennyiségű elődesztillátumot tartalmazó benzolból is benzolban oldható savgyantát állítsunk elő. Az oldóbenzol forrási határai a benzol forrási határától eléggé eltér, hogy a keverék további frakcionálásánál akadálytalan és nehézség nélküli szétválás váljék lehetővé. Ahelyett., hogy az elődesztillátumot tartalmazó nyers benzolhoz, mely tekintet nélkül a savgyantanyerésre, a hulladéksavból állíttatott elő, a mosás előtt oldóbenzolt vagy egyéb magasabb forrpontú benzolfrakciókat adjunk hozzá, a kezelendő nyers benzol frakcionálását akként vezethetjük, hogy az elődesztillátumot tartalmazó benzolban még bizonyos mennyiségű magasabb forrpontú benzolszénhydrogének legyenek jelen, melyek az imént tett adatoknak megfelelnek, nymodon azonban a tiszta gyártmányra dolgozó üstök erősebben terheltetnek meg, mintha utólagosan oldó benzolt adagolnánk. Ha az elödesztillátuni mennyisége igen nagy és egyúttal kellő mennyiségű mosatlan oldóbenzol nem áll rendelkezésre, akkor célszerűen a magas forrpontú komponenseket, pl. nyersbenzolt tartalmazó benzol mosási eljárását az elödesztillátuni egy kis részének a mosás előtt való 1edesztillálásával összekötjük. A föntjelzett utak mindegyikén képesek vagyunk mindenféle benzolból kénsavval való mosás által az összes gyantát benzolban oldható alakban megkapni és egyidejűleg a kénsav 80/¿-át visszanyerni. Ha az elödesztillátuni ledesztillálásával dolgozunk, akkor az elödesztillátuni előnyös értékesítésére juthatunk, ha az elödesztillátumot magában véve gyantaszerű anyagok termelésére dolgozzuk föl. Kitűnt ugyanis, hogy a kénsavnak az előtíesztillátumra való behatása nem vezet minden körülmények között gyantaszerű .myagok keletkezésére, melyek benzolban oldhatatlanok, hanem hogy az elődesztillátumnak kénsavval való elkülönített mosásánál a keletkező gyantaszerű anyagok kiválasztása igen könnyen foganatosítható. Ez még akkor is lehetséges, ha a kihajtott elödesztillátuni mennyiségét nem Korlátozzuk oly erősen, mint lehetséges, fia csakis arra törekszünk, hogy elődeszlillátum tartalmú benzol mosásánál zavartalan üzemet érjünk el. Ha a mosandó nenzolból több elődesztillátumot hajtunk ki, mint amennyi a savgyanta zavartalan kiválasztásának elérésére okvetlenül szükséges, akkor a benzol kezelésében nagyobb szabadságot kapunk, anélkül, hogv ugyancsak értékes gyantatermékben valamiféle veszteséget szenvednénk. Minthogy az elődesztillátumnak a találmány értelmében való kezelésénél nem tisztító eljárásról van sző, mint ahogy azt a benzol savkezelése célozza, hanem közvetlenül az elödesztillátuni átalakító folyamatáról van szó gyantaszerű anyagok előállítására, az elödesztillátuni kezelésénél nemcsak tisztítószerek fölhasználására vagyunk korlátozva, melyek mellékesen gyantaszerű anyagok kezelésére vezetnek, hanem tetszésszerinti kondenzálóan, polymerizálóan vagy vizet lehasítóan ható szereket alkalmazhatunk, mint pl. kénsaat, vízmestes kloridokat, vízmentes foszforsavat. Az eljárás azon kiviteli alakjánál, melynél az elödesztillátuni gyantatermelés céljából kiilön kezeltetik, célszerűen úgy járunk el, hogy az átlagos kereskedelmi nyersbenzolból körülbelül 10%-ot ledesztillálunk és azután a desztillátumot a fönn-
