76676. lajstromszámú szabadalom • Kenőszerkezet erőgépek számára
Megjelent 1920. évi junius hó 5-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76676. szám. Vd/2. OSZTÁLY. Kenőszerkezet erőgépek számára. WANDERER-WERKE VORM. WINKLHOFER & JAENICKE AKT.-GES. CÉG SCHÖNAUBAN. A bejelentés napja 1918 julius hó 20-ika. Elsőbbsége 1916 augusztus hó 17-ike. A találmány tárgya gépjárművek, továbbá motoros kerékpárok hajtásához rendszerint sebességváltó áttétellel együtt használt erőgépeknél a mozgó részek teljesen önműködő kenését teszi lehetővé. Az ismert elrendezések egyikénél a kenőanyagot magának az erőgépnek hajtóműve útján hajtott olajszivattyú folytonosan és önműködően vezeti az erőgéphez. A jelen esetben is ilyen olajszivatytyút használunk a kenőanyagnak a motor tokjába való bevezetésére és a találmány abban áll, hogy a motor tokjába bevezetett kenőolajat a gép és a hozzátartozó hajtóáttétel további kenendő részeihez olajköd alakjában vezetjük. Ismeretes, hogy ha a motor tokja lehetőleg légmentesen zárva van, akkor a. dugattyú lefelé haladásánál a levegő meglehetősen nagy nyomásnak van alávetve; az ezáltal sűrített levegőt pl. kétütemű motoroknál a munkahenger öblítésére használják. A találmány értelmében ezt a minden dugattyűlöketnél föllépő légnyomást a kenőanyag tovaszálUtasára használjuk föl. A kenőolajat a beléje merülő lendítőtáresák csapjaikkal a motor tokjá-T bán szerterepítik úgy, hogy ez az olaj a tok belső terét egyenletesen kitöltő finom köddé alakúi át, tehát a levegőben -úgyszólván lebegve marad. A találmány értelmében, továbbá a motor tokjának belseje elzárható nyílás útján a kenendő részekkel közlekedik úgy, hogy a dugattyú minden lefeléhaladásánál a kenőanyagot finoman elosztott állapotban tartalmazó levegő meghatározott mennyisége a tokból a, kenendő részekhez szorittatik. Az olaj-levegőkeveréknek a fölfelé menő dugattyú által való visszaszívatása nem következik be. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a motor tokjában, illetve a forgattyú tokban a dugattyú lefelé mozgásánál , föllépő túlnyomással a dugattyú fölfelé meneténél nél nem áll szemben azonos értékű nyomáscsökkenés. A túlnyomás mindig jelentékenyen nagyobb, mint a légritkítás. Ez a körülmény arra vezethető vissza,, hogy a dugattyú a hengerben nem tömít teljesen úgy, hogy a robbanásnál vagy a robbanási löket közben a hengerben képződő égési gázok egy része a forgattyútok felé szivárog át, tehát itt a NYOMDAHIBA^
