76668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műbőr előállítására
eredményez, mely tulajdonságok a növényi cserzés által el nem tüntethetők. A jelen találmány szerinti eljárás egészen más eredményeket ad. Meglepő módon ugyanis az mutatkozott, hogy kombinált cserzési eljárás mellett és pontosan meghatározott föltételek betartása mellett kitűnő bőrutánzatot kaphatunk. Ily termékek létrejöttére fontos az a körülmény, hogy csakis a legfölső fehérjeréteget keményítsük ásványi cserzőanyagokkal, pl. króm-, vas-, alumínium-, cer- stb. sóival és ehhez járulólag a legfölső rétegek alatt lévő gyengén cserzett, illetve még ki nem cserzett fehérjetest-rétegeket növényi kivonatokkal kikészítjük. Meg kell tehát gátolni, hogy az ásványi cserzőanyagok a fehérjetesteket teljesen átcserezzék, mivel akkor törékeny bőrök keletkeznek és fontos, hogy az ásványi cserzőanyagokat csak addig engedjük behatni, míg a föliileti fehérjerétegek éppen csak megkeményedtek, míg az ezen rétegek alatt lévő gyengén cserzett, vagy ki nem cserzett fehérjetestek erre következőleg* növényi cserzőanyaggal kikészíttessenek. A fönt leírt cserzési mód különleges viszonyok között igen jó eredményeket ad. Elsősorban az ásványi csáváknak nem szabad bizonyos mértékben túltöményeknek lenniök. A fölső határ pl. króm' sóknál 2% (oxydra számítva) krómtartalomnál van. Továbbá fontos, hogy az erősen hígított ásványi csávák jól hűttessenek. Kitűnt, hogy az erősen hígított ásványi csávákat lehetőleg körülbelül 15' és ez alatt fekvő hőmérsékleten kell tartani, míg állati bőrök cserzésénél tudvalevőleg 25° egész 30” hőmérsékleteket tartanak fönn (lásd jettmár „Moderne Gerbmethoden“, Hartlebens Verlag, 171. oldal). A jelen eljárásnál az ásványi csávának csak rövid ideig szabad hatnia. Egy körülbelül 0.1%-os krómoxydoldattal való kezdő cserzésnél elegendő egy félórai időtartam. Ha ellenben 0.5%-os krórnoxydoldatot veszünk, akkor, ha egy félóráig hagyjuk behatni, a bőr már túl kemény lesz. Ezen esetben tehát rövidebb ideig kell a csávának behatnia. Ebből már most azt kellene következtetni, hogy igen koncentrált ásványi csáva alkalmazásánál a fehérjetestek föliilete még rövidebb idő alatt keményedik meg. Kísérletek azt mutatták, hogy pl. 2%-os króinoxydoldatnál és 5 percnyi behatás után a fehérjetestrétegek már túl kemények és törékenyekké válnak. Az első cserzés időtartama a fölhasznált krómsók minemfiségétől is függ és minden egyes só részére néhány kísérlettel meghatározható. A második növényi cserzés és a megfelelő csávák töménysége tetszés szerint választható. Ajánlatos erős növényi csávákat alkalmazni, mivel ezáltal időt takarítunk meg. A bőrcserzésben aluininiumsókat, vassókat és a ritka földek sóit is használják. Ezek a jelen eljárás céljaira kevésbbé alkalmasak, mint a krómsók, eltekintve attól, hogy vassók alkalmazásánál a töménység hatása más, mint a krómsóknál (ezeknél valamivel töményebb oldatokat lehet alkalmazni, mint a krómnál), a vassók azzal a hátránnyal járnak, hogy a rákövetkező növényi cscrzésnél csersavas vasat, tehát csakis fekete bőröket adnak. Az eljárás keresztülvitelénél akként járunk el, hogy szöveteket fehérjeoldattal vonunk be és a fölösleges részt valamely ismert módon eltávolítjuk. A szövetréteget megmerevedése után rövid időre a hűtött keményítő ásványi csávába teszszük, mire növényi kivonattal cserzünk. A bőrutánzat kikészítése az ismert módszerek egyike szerint történik. Ügy is járhatunk el, hogy először növényi csávával cserzünk és ezután, mint föntebb leíratott, ásványi sóoldattal a növényileg cserzett fehérjetestek fölületét keményítjük. Az így előállított termékek, bár még használhatók, azonban kevésbbé jók, mint az előbb leírt eljárás szerint készített bőrök. A jelen találmány szerinti eljárásnak alávethető fehérjetestek a következők
