76668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műbőr előállítására

Megjelent 1920. évi május hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76668. szám. XI a. OSZTÁLY. Eljárás műbőr előállítására. WAGNER ENGELHARD MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1915 január hó 23-ika. Elsőbbsége 1914 február hó 26-ika. Jelen találmány tárgya eljárás műbőr előállítására, melynél kiinduló anyag gya­nánt fehérjetestek használtatnak. Már régóta ismeretes, hogy fehérjetes- H'k cserezhetők és már számos esetben ajánlottak cserzett fehérjetesteket műbőr gyanánt fölhasználni, de az erre vonat­kozó eljárások eddig egyetlen esetben sem vezettek használható termékre. Ha fehérjetesteket növényi cserző­anyagokkal készítünk ki, akkor az így előállított bőrök lágyak, részben ragadó­sak és nehezen barkázhatók, valamint mechanikai behatásokkal szemben nem elegendő az ellenállóképességük. Ha a fehérjetesteket ásványi sókkal (pl. krómmal) cserezzük, akkor a növényi­­leg kikészített fehérjetestekkel szemben kemény és törékeny, rosszul barkázható bőröket kapunk. Már azt is ajánlották, hogy a fehérje­testek kombinálva (ásvánvilag és növé­­nyileg) a bőrnél szokásos módszerek sze­rint csereztessenek. Ha eszerint járunk el, vagyis ha. mim az állati bőröknél szokásos, króm- és aluminiumsóoldatokat alkalmazunk, me­lyek fokozatosan erösbíttetnek — a föl­használt sók minősége szerint 5 egész 15—nyi és ezt meghaladó töménységei érnek el (lásd Hegel „Chromgerbung“, Springers Verlag, 51-ik oldal, továbbá „Wiener Weissgerberei“, Hartlebens Ver­lag. második kiadás 167. oldal) — és melyekben a bőrök több órán át feksze­nek. akkor ezen kezelés a fehérjetesteket annyira megváltoztatja, hogy kikészítés után teljesen kemény, törékeny anyagot kapunk, mely bőr helyettesítésére nem alkalmas. A kombinált eljárásnál erre következő növényi cserzés sem változtat ezen állapoton semmit. Ha megfordítva járunk el, vagyis ha először növényi cserzőanyaggal készítjük ki a fehérje­testeket és azután ásványi cserzőanya­gokkal ama töménységgel, amely a bőr­cserzésnél szokásos, akkor a föntemlített eredménytől semmiben el nem térő ered­mény adódik. Akkor sem kapunk oly terméket, mely bőrhöz hasonló tulajdonságokkal bír. ha más. már javaslatba hozott eljárás értel­mében krómenyvrétegekbői indulunk ki, melyek utólag növényileg csereztetnek. mivel az anyagba ágyazott krómsók nem­csak fölületileg keményítenek, hanem az egész rétegen keresztül cserzenek. Ez azonban törékenységet és keménységet BAs

Next

/
Oldalképek
Tartalom