76664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éles élű szerszámok izzítására

Megjelent 1920. évi május hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI I SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76664. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás éles élű szerszámok izaítására. OESTERR.-UNGAR. ELEKTRO-SCHWEISSMASCHINEN GESELLSCHAFT M. B. H. (OSZTRÁK-MAGYAR VILLAMOS FORRASZTÓGÉPEK TÁRSASÁGA K. F.) BÉCSI CÉG, MINT ADOLF PFRETZSCHNER G. M. B. H. PASINGI CÉG JOGUTÓDA. A bejelentés napja 1918 január hó 22-ike. Elsőbbsége 1915 november hó 18-ika. Ismeretes, hogy az elektrolízisnél a kathodán leváló hydrogén elegendő fe­szültség és megfelelő erős fejlődés melleit annyira főlhevül, hogy a kathodát alkotó fémdarab izzásba jő. Ha kathoda gyanánt szerszámot használunk, úgy ez is tetsző­leges hőmérsékletre hevíthető. files élű szerszámok, pl. fúrók, vésők, szekercék és hasonlók használatánál azon­ban azon nagy hátrány lép föl, hogy a hydrogénbevonat hőmérséklete az éles éleket erősen megtámadja és letompítja, ami arra vezethető vissza, hogy a vas és acél csekély hővezetőképessége a kívülről jövő hevítést nem tudja elég gyorsan az anyag belseje felé levezetni. Ha tehát az elektrolízist éles szerszá­mok izzítására akarjuk fölhasználni, akár a kiizítás, akár az edzés céljából, úgy az éles részeket a hydrogénburkolat közvet­len behatása ellen meg kell védeni. Ezen célt azzal érjük el, hogy az éles részeket áramvezető, nehezen vagy egy­általában meg nem olvasztható bevonat­tal látjuk el, amely mögött történik az élek fölmelegedése. Ezen bevonatot oly vastagra vehetjük, hogy az élek a mele­gítés egész tartama alatt a bevonat mö­gött védve maradnak, vagy csak oly vas­tagra, hogy ha a bevonat bizonyos idő múlva elroncsolódik, vagy lepattogzik, a további hevítés, illetve a hevítés befejezése közvetlenül történik. Ha az izzítást reákövetkező edzés vé­gett végezzük, úgy grafit- vagy széntar­talmú anyagokból, pl. grafitcementből álló bevonatot célszerű használni, mert a szén­nek izzó vasra vagy acélra való hatása az élek edzendö anyagának összetételére nézve a szén fölvétele folytán kedvező. Az éleket továbbá azzal védhetjiik, hogy az edény fenekét durvaszemü porral vagy homokkal töltjük meg, amelybe a szerszámot annyira mélyesztjiik be. ameddig az élek érnek. Ezután csak oly mértékben képződhetnek az élek föliiletén gázbuborékok, amennyire ezt a szemek közötti hézagok megengedik és a szemek maguk is hozzájárulnak a hő elterelé­séhez. Az izzítás után edzendő föliiletek túl­­gyors melegedését azzal is elkerülhetjük. I JlBAs

Next

/
Oldalképek
Tartalom