76663. lajstromszámú szabadalom • Elektomos hegesztés többfázisú, különösen forgóárammal
- i — gét (1—3) között, az előhevítési hőmérséket pedig (1—2, 3—2) között előidézni s (1—3) között imagán a varraton egy neutrális kölyüt vagy görgőt alkalmazni, mely a varrat összeszorítását eszközli az egyesítés céljából. Ezáltal elkerüljük az olvadt fémnek a kontaktushoz való rendkívül kellemetlen hozzáforrását, ami egyébként nem kerülhető el, minthogy a kontaktus és a fém közötti átmeneti ellenállás által idéztetik elő, amely minden hűtés dacára annyira fölhevíti a kontaktust, hogy hozzáragad a fémhez s leemeléskor e fémrészt kiszakítja a forrasztási helyből. Ha a kontaktus és fém közötti átmeneti ellenállást megszüntetjük, a hozzásiilés is megszűnik. Különösen fontos a hozzásülés elkerülése alumínium, sárgaréz és hasonló fémek hegesztésekor, melyeknek tulajdonképen nincs hegesztési hőrnérsékük. Csöveknek vagy üregtesteknek több-’ fázisú, különösen forgóárámmal való hegesztése még egy lényeges előnyt biztosíthat: az összes pólusok ugyanazon oldalon, vagyis kívül alkalmazhatók, belül pedig csak ellentámaszt kell alkalmazni, pl. tövist, mely a nyomást fölfogja. Ezáltal a pólusoknak az üregtestekbe való bevezetésekor föllépő indukciót és hoszszabb üregtesteknél a belső árambevezetéshez szükséges hosszú és súlyos rézkarokat elkerüljük, épúgy, mint azon gyakrabban alkalmazott töviseket, melyek közbenső áramvezetők gyanánt szolgáltak. Ezen kontaktusok külső elrendezése csöveknél és hasonlóknál olyan lehet, hogy a kontaktusok nemcsak hegesztési varrat előhevítését, hanem egyúttal egy a hegesztési varrattal szembefekvő és azzal párhuzamos keskeny vonal fölmelegítését is végezhetik. Ezáltal megszüntetjük a hegesztéskor a cső egyoldalú fölhevítésc' kor föllépő rúgózást, illetve feszültséget, mely gyakran a heg fölszakadását idézi elő, néha közvetlenül a hegesztés után is. Az elektromos hegesztésnél sok nehézséget okoz a fémhez tapadó oxyd, vasnál a pernye, mely a hegesztési helyeken lyukak kiégését is okozhatja. A pernye tehát előzetesen eltávolítandó. A pernye alacsonyabban olvad, mint a fém, úgy hogy az elektromos hevítésnél a pernye megolvad, mikor a vasmag még csak a hegesztési hőmérséket érte el. Éppen a pernye olvadása jelzi a hegesztő számára a gyakorlatban, hogy a kellő hegesztési hőmérsék eléretett. Az 1. ábrával kapcsolatban fölismerhető, hogy (1—3) között a hőmérsék p.rimérszabályozás, vagy a pólusok közelítése által annyira fokozható, hogy a pernye megolvad. A (2) pólus, amely alatt a hegesztés befejeződik, lehetőleg közelítendő (l,3)-hoz, hogy a varratnak ne legyen ideje, addig amíg (2)-höz jut, annyira lehűlnie, hogy újra pernye rakódjék rá. Amíg az oxigén eltávozhat, addig nem befolyásolja károsan az alatta lévő fémet; ellenben káros hatású a pernye akkor, ha pl. a (2) pólus alatt keletkezik s annak nyomása folytán nem tud kijutni. A munkadarabnak a pernye olvadásáig való előmelegítése tehát megszünteti az eddig pernyés fém hegesztésénél föllépett nehézségeket. A 2. ábrából láthatjuk, hogy ponthegesztésnél is jól alkalmazhatjuk a többfázisú, különösen a forgóáramot. Vékony anyagok ponthegesztésénél természetesen nem szükséges az ilyen elrendezés, mert ezek egy-egy hegesztési pontra úgyis csak kevés áramot igényelnek, úgy hógy legegyszerűbben közvetlenül egyik fázishoz kapcsolhatók, anélkül, hogy a hálózatban zavarokat idéznénk elő. Vastagabb anyag, pl. 6—10 mm.-es bádog hegesztésénél ellenben, melynél tehát az összvastagság 12—20 mm. s a szükségelt áram 20—40 K. W., az egyes fázisoknak elosztása és az előmelegítés alkalmazása már igen előnyös. A hegesztés ez esetben az (1 és 2) fázisok között történik, míg az egymás fölött fekvő bádoglapok vagy hasonlók (1—3) és (2—3) között előmelegíttetnek. Az átmenetiellenállás folytán a legnagyobb előhevítés NYOMDÁM I
